A döntés azt jelenti, hogy Németország nem veszi át az Európában elsőként Franciaországban bevezetett általános burkatilalmat, vagyis azt a szabályt, hogy közterületen mindenkinek tilos az arcot takaró öltözetek, például az egész testet takaró muzulmán női ruhák, a burka és a nikáb viselése. A jogszabály csak az állami alkalmazottakra vonatkozik. Előírja, hogy munkaidőben és az állami feladatokhoz szorosan kapcsolódó tevékenységek közben tilos eltakarni az arcot.
Az állampolgárok és az állam kapcsolatának alapvető eleme, hogy az állampolgár lássa az államot képviselő személy arcát, csak így lehet megteremteni a bizalmon alapuló viszonyt – indokolták a javaslatot a kormánypártok. Az arc eltakarása csak kivételes, feltétlenül szükséges esetben, például fertőzésveszély elkerülése érdekében vagy biztonsági megfontolásokból engedélyezett. A törvény arról is rendelkezik, hogy mindenki köteles felfedni az arcát olyan helyzetekben, ahol ez szükséges a személyazonosság megállapításához, például választáson a szavazat leadásakor vagy közúti ellenőrzésen.
A közvélemény támogatja a burkatilalom néven ismert szabályozást, az ARD országos köztelevízió egy tavalyi felmérése szerint a németek 51 százaléka a francia mintán alapuló általános tilalmat pártolja, 30 százalék pedig a Bundestag által elfogadott részleges tilalmat.