Ráadásul Romániában nincs tartalék készlet oltóanyagból járványok esetére. Egy új kormányzati kezdeményezés alapján valamennyi megyében létesítettek egy, a helyi önkormányzatok, illetve a megyei egészségügyi igazgatóságok képviselőiből álló bizottságot, amelyet a prefektus (kormánybiztos) irányít, s feladata a gyakorlatba ültetni a kanyarójárvány további terjedését gátló intézkedési tervet. A jelentés szerint a járvány a Kolozs és Beszterce megyei roma közösségekből indult, ahol a vírus korábban Olaszországban, valamint más nyugat-európai országokban már azonosított törzse okozott fertőzést.
Florian Bodog egészségügyi miniszter – akinek két hete egy kormányülésen Mihai Tudose miniszterelnök a sajtó jelenlétében adott ultimátumot, leváltását helyezve kilátásba, amennyiben nem lép fel hatékonyabban a kanyarójárvány ellen – öt olyan megye tiszti főorvosának leváltását kérte, ahol a gyerekek fele sem kapta meg a kanyaró elleni oltást. „Az a szülő, amelyik elutasítja az oltást, gyermeke életét veszélyezteti. Amikor egy szülő valójában halálra ítéli gyermekét, nem tudom, milyen mértékben lehet még szülői jogokról beszélni” – jelentette ki Mihai Tudose.
Farkas-Ráduly Julianna erdélyi gyerekorvos a Marosvásárhelyen szerkesztett Vásárhelyi Hírlapnak elmondta: kevés olyan szülő van, aki tájékozódik a mellékhatásokról, és tudatosan dönt úgy, hogy nem adatja be a védőoltásokat gyereküknek. A legtöbben ezt hanyagság, valamint a rossz szociális helyzetükből adódó igénytelenség miatt mulasztják el. A kötelező védőoltás kifejezés Romániában nem a szó szoros értelmében kötelező, az egészségbiztosítási pénztár által támogatott oltóanyagokról van ilyen megfogalmazásban szó, amelyeket ajánlanak, de senkit sem kötelezhetnek a beadatásukra.
Eddig több mint nyolcezer kanyarós megbetegedést jelentettek a betegség tavaly februári megjelenése óta Romániában az egészségügyi hatóságok. A járvány – amely jelenleg is terjed – eddig harminckét halálos áldozatot követelt.