Politikai megfigyelők szerint a látogatás középpontjában a volt jugoszláv tagköztársaság mai, alkotmányban rögzített névhasználata (Macedón Köztársaság) áll, amit Athén olyannyira kifogásol, hogy mindeddig blokkolta Macedónia felvételét a NATO-ba és az Európai Unióba. Görögország Macedónia 1991-es függetlenné válása óta azt kifogásolja, hogy az új állam egy görög tartomány, Makedónia nevét vette fel.
A görögök szerint a mai Macedónia területén egy bolgárul beszélő szláv népcsoport él, nem pedig valódi makedónok, akiknek saját, a görög nyelvvel rokonságban álló, önálló nyelvük volt, de a szlávok betelepülésével eltűntek a térségből. Utódaik a mai ott élő görögök. A macedónok szerint viszont ők az ókori makedónok igazi leszármazottjai, csupán nyelvcsere történt a térségben.
Ideiglenes megoldásként az ENSZ Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (angolul: Former Yugoslav Republic of Macedonia, FYROM) néven vette fel a világszervezet tagságába. Zoran Zaev még júniusban azt nyilatkozta, hogy hajlandó a kompromisszumra, s a mielőbbi euroatlanti integráció érdekében kész a világszervezet adta néven beléptetni országát a NATO-ba és az EU-ba – ez ellen a görögöknek sincs kifogásuk.
Athén legutóbb júniusban intézett kirohanást Szkopje ellen, miután a torontói macedón főkonzul felszólalt egy úgymond irredenta rendezvényen, ahol a háttérben görög területekkel kibővített Nagy-Macedónia térképe volt látható. Dimitrov később azzal szabadkozott, hogy a rendezvényt nem a főkonzulátus szervezte, s az expanzionista politika sem a macedón kormány sajátja. – Ebből nekünk semmi hasznunk.
A NATO-hoz akarunk csatlakozni, s maholnap Görögország a szövetségesünk lesz – mondta. A magyarázkodás mindazonáltal kevés volt ahhoz, hogy Kociasz repülőgéppel utazzon Szkopjéba, inkább Theszaloníkiből autózik a macedón fővárosba. A szkopjei repteret ugyanis Nagy Sándor makedón uralkodóról nevezték el, s ez sem nagyon tetszik a görögöknek.