Hamarosan nagy teljesítményű lézerekkel továbbíthatják az adatokat a Föld és a nemzetközi űrállomás között. Az amerikai űrügynökség (NASA) reményei szerint másodpercenként legalább egy gigabit sebességgel száguldhatnak majd az információk, ami, ha valóra válik, százszor gyorsabb (űr)internetet jelent, mint amit most a leggyorsabb felszíni szolgáltatók biztosítanak az amerikai otthonokban – olvasható a Mobilemag.com szakportálon. Ne fogadjunk nagy tétben a dologra, mert ezt a programot eredetileg úgy tervezték, hogy már 2017-től lézerrel száguldanak majd az üzenetek. Ezzel szemben a fejlesztők jelenleg is földi laboratóriumokban optimalizálják a rendszert.
A Laser Communications Relay Demonstration (LCRD) néven ismert kezdeményezést koordináló NASA Goddard Űrközpont vezetői szerint a következő kettő-öt évben indulhat az első lézeres adatközlő egység – ez kimondottan a rendszer tesztelésére szolgálna –, optimális esetben 2019 nyarán lehet a start. Az űrlézer jeleit két állandó földi egység veszi – az egyik Hawaiin, a másik Kaliforniában működik majd. 2021-ben egy újabb modult szeretnének indítani, ami már a nemzetközi űrállomáson kapna helyet. Steve Jurczyk, a NASA szakértője optimista, szerinte, ha beválik, a koncepció forradalmasíthatja az űrkommunikációt.
A forradalom lényege: az adatközlés akár százszor gyorsabb és megbízhatóbb lesz a most használt rádiófrekvenciás kommunikációs rendszereknél. További előnye, hogy kisebb és ezért könnyebb eszközök kellenek, amik ráadásul kevesebb energiát fogyasztanak. Ezen tényezők alapvető jelentőségűek a Marsra tervezett emberes utazásoknál.
Ezen a téren magánszemélyek is nagyratörő terveket fontolgatnak. Közéjük tartozik a Tesla elektromos autóiról, illetve az űrtechnológiában élenjáró SpaceX cégéről ismert Elon Musk. Az utóbbi vállalkozás tavaly novemberben arra kért engedélyt az amerikai hatóságoktól, hogy több mint négyezer műhold segítségével olyan rendszert építhessen ki, ami a világ bármely pontján gyors internetelérést biztosít. Musk elgondolása szerint legkorábban 2019-ben kezdenék meg a fellövéseket, az első 800 eszköz pályára állítását követően indulhatna a globális szolgáltatás. Az még nem világos, hogy ezt lézerrel vagy optikai módszerrel oldanák meg, de Muskot ismerve ezt a dilemmát is feloldják.