A kazahsztáni parlament hétfőn véglegesen – második olvasásban is – jóváhagyta azt az alkotmánymódosítási csomagot, amelynek értelmében az elnöki jogkörök egy részét a törvényhozásra és a kormányra ruházzák át. A reform azután lép életbe, hogy Nurszultan Nazarbajev elnök aláírásával szentesíti azt. A 76 éves államfő azt mondta, hogy az alaptörvény módosítását követően a stratégiai ügyekre, a külpolitikára és a nemzetbiztonságra fog összpontosítani, valamint a hatalmi ágak közötti vitás kérdésekben a döntőbíró szerepét tölti majd be. A reform révén a parlamentnek lehetősége lesz létrehozni egy olyan kabinetet, amely több hatalmi jogosítvánnyal rendelkezik a gazdasági ügyek intézésében.
Az új kormány már a parlament előtt fog lemondani, utódja pedig ugyanitt felesküdni, s nem az elnök előtt, ahogy az eddig történt. Kazahsztán az egyetlen az egykori Szovjetunió tagköztársaságai közül, amelynek a kommunista időszakból „örökölt” vezetője van. Nazarbajev eddig nem jelölte ki utódját, és az emiatti folytonos bizonytalanság aggasztja az országban beruházókat.
A reformfolyamatot maga az elnök kezdeményezte, vélhetően azért, hogy szükség esetén viszonylag zökkenőmentesen lehessen átadni a stafétabotot az utódjának, mivel 1991-től mostanáig gyakorlatilag minden Nurszultan Nazarbajevtől függött az országban, ez pedig azt eredményezte, hogy minden döntéshez a parlament az elnök jóváhagyását várta. Ezért is várt az elnökre a folyamat megindítása ahelyett, hogy alulról kérdőjelezték volna meg a hatalmát. Kazahsztánban egyébként a parlamentarizmus is gyerekcipőben jár, valódi ellenzékről egyelőre nem beszélhetünk, így a politikai munkát is ezt követően kezdhetik majd el az országban.