Az ország egyetemistáinak 14 százaléka külföldön tanul, ez a legmagasabb arány a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)tagállamai között, leszámítva a specifikus helyzetű Luxemburgot. A 14 százalékkal az a gond, hogy a diákok nagy része a tanulmányai végeztével már nem tér haza. Ráadásul a hallgatók további 13 százaléka az iskola befejezését követően szinte azonnal külföldre megy dolgozni, ugyancsak a hazatérés minimális esélyével. „Ezzel felgyorsul a lakosság elöregedése és romlik az otthoni munkaerő képzettségének színvonala” – állapítja meg az OECD jelentése.
„Főleg az ügyesebbek, az ambiciózusabbak távoznak, s mivel többségük nem tér vissza, ezért Szlovákia komoly veszteséget szenved el az emberi tőke terén” – nyilatkozta Robert Chovanculiak, a pozsonyi INESS gazdaságkutató intézet elemzője. A Leaf szervezet felmérést végzett a külföldön dolgozó szlovák állampolgárok között, ebből az derül ki, hogy 74 százalékuk nem tervezi a hazaköltözést.
Természetesen a többi kelet-közép-európai országból is tömegesen távoznak Nyugatra a fiatalok, azonban Szlovákia helyzete némileg sajátságos. Ugyanis esetében kiemelten érződik a nyelvileg és kulturálisan rokon Csehország szívóhatása. Napjainkban mintegy 22 ezer szlovák fiatal tanul cseh egyetemeken, többségük szintén nem tér vissza. A diákok ugyanis szinte hónapok alatt átveszik a cseh „ritmust”, a nyelv sem jelent akadályt, igazán honvágy sem alakul ki, hiszen szomszédos államról van szó, ahonnan akár heti gyakorisággal haza lehet jönni.
A cseh egyetemek határozottan nívósabbak a szlovákoknál, ráadásul a szlovák határhoz közeli Brünn egyeteme az elmúlt években óriásit fejlődve hatalmas vonzerőt gyakorol. „A Csehországban tanuló szlovákiai diákok körében folytatott felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek 60 százaléka nem kíván hazajönni” – mondta Renáta Králiková, a pozsonyi MESA 10 kutatóintézet elemzője. Bár a szlovákiai magyarok számára még mindig Budapest az első számú külföldi oktatási célpont, már Prága és Brünn is komoly hatást gyakorol.