Felszólalásában a külügyminiszter kiemelte: az egyezmény elfogadása, 1996 óta az ENSZ csaknem minden tagállama tartózkodott a nukleáris kísérletektől. A nemzetközi közösségnek egységesnek kell maradnia az Észak-Korea által jelentett fenyegetéssel szemben – hangsúlyozta. Hozzátette: teljesen elfogadhatatlan, de ma az a valóság, hogy egy „őrült kommunista diktátor” veszélyt jelent az egész világra.
Úgy látja, Észak-Korea esete világosan megmutatja, milyen következményei lehetnek, ha a szerződés elbukik. A húsz éve elfogadott egyezménynek nagyobb támogatást kell kapnia – hangoztatta.
Szijjártó Péter azt kérte azoktól az országoktól, amelyeknek jelentős nukleáris kapacitásai vannak, hogy írják alá és ratifikálják az egyezményt.
A külügyminiszter kitért továbbá a nukleáris energia békés célú felhasználására. Magyarország elkötelezett a nukleáris energia békés felhasználása mellett, hiszen ez az energiaforrások diverzifikálását segíti – mutatott rá.
Az átfogó atomcsend szerződést (CTBT) az ENSZ közgyűlése fogadta el, Magyarország 1996. szeptember 25-én Washingtonban csatlakozott az egyezményhez. A szerződés jelentősége abban áll, hogy a robbantások betiltásával gyakorlatilag kivitelezhetetlenné teszi új nukleáris fegyverrendszerek kifejlesztését. Eddig 166 ország ratifikálta és 183 állam írta alá, mások mellett az Egyesült Államok, Izrael, India, Pakisztán nincs az aláírók között.