Miro Kovac horvát ügyvivő külügyminiszter kijelentette: a szoros együttműködés és a partnerség Európa különböző régiói között erősítheti az EU-t, és megoldást találhat a globális kihívásokat. „A mai időkben sok a bizonytalanság és az összetett probléma, amelyet egyetlen ország sem tud egyedül megoldani, ezért egymásra vagyunk utalva”- mondta.
Az egyik legnagyobb kihívást a balkáni migrációs útvonal jelenti – hangsúlyozta, majd hozzátette: ezért fontos, hogy az EU folytassa Törökországgal közös cselekvési terv végrehajtását. Kiemelte, hogy ebből kifolyólag elengedhetetlen a határok védelme Európa stabilitása és biztonsága érdekében.
Andrej Plenkovic, az Európai Parlament küLügyi bizottságának alelnöke arról beszélt, hogy a térség stabilizálása érdekében Horvátország támogatja a szomszédos országok európai uniós és euroatlanti integrációs folyamatát, de ugyanakkor elvárják tőlük, hogy tiszteletben tartsák az uniós kritériumokat. Az idei konferencia mottója Európa megerősítése volt, különös tekintettel a kontinens északi és déli térségei közötti együttműködésre.
A nemzetközi konferencián Horvátország mellett Magyarország, Lengyelország, Szlovénia, Litvánia és Bulgária köztársasági elnökei is jelen voltak, Csehország, Szlovákia, Románia, Ausztria és Észtország miniszteri szinten képviseltette magát.
Magyarország érdeke a stabilitás a NYUGAT-BALKÁNON
Pénteken több szakmai tanácskozást is tartottak, amelyen a szaktárcák vezetői vettek részt. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a geopolitikai kihívásokkal foglalkozó panelbeszélgetésen szólal fel. Kifejtette, hogy a Nyugat-Balkánon egyre több a feszültség, legyen szó akár a szerb-horvát nyilatkozatháborúról, akár a Belgrád és Pristina közötti párbeszédről vagy a Boszniában zajló politikai eseményekről. Európának és benne Magyarországnak is az az érdeke, hogy minél előbb béke és stabilitás uralkodjon a térségben – tette hozzá.
A külügyminiszter szerint az elmúlt években bebizonyosodott, hogy ennek egyetlen egy útja van, mégpedig, ha ezeknek az országoknak az európai integrációs útját felgyorsítják. „Ezért Magyarország valamennyi nyugat-balkáni ország európai uniós és euroatlanti integrációs folyamatát támogatja” – emelte ki.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy ebből kifolyólag támogatták a horvátokat, támogatják most a szerbeket is a csatlakozási tárgyalások során és ezért fogják támogatni szeptember 20-án, az Általános Ügyek Tanácsán, hogy Bosznia-Hercegovina csatlakozási kérelméről mielőbb döntsön az Európai Tanács, miután az Európai Bizottság (EB) erről elkészíti a véleményt.
„Emellett pedig a legmesszemenőbbekig támogatjuk azt, hogy Koszovó az utolsó feltételnek is megfeleljen, és ugyanúgy megkapja a vízummentességet, mint ahogy Grúzia és Ukrajna is” – szögezte le. A külgazdasági és külügyminiszter a Dubrovniki Fórum alkalmával kétoldalú megbeszélést folytatott Tomislav Panenic horvát gazdasági miniszterrel, akivel egyebek mellett a Mol-INA-ügyről is egyeztetett.
A tárcavezető elmondta: abban maradtak, hogy erre a kérdésre a választások után térnek vissza. Horvátországban szeptember 11-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak. Ugyanakkor Szijjártó sajnálatát fejezte ki, hogy a Mol újra a választási kampány egyik fő témája, és hogy a nagy pártok vezetői szinte versenyt vívnak abban, hogy ki tud keményebben nyilatkozni a Molról.
A magyar kormány azt szeretné, ha a horvát kormány nem gátolná a Mol-INA-val kapcsolatos „ésszerű, üzletszerű és logikus döntéseit, annak érdekében, hogy a magyar olajvállalt itteni beruházásai jövedelmezően tudjanak működni” – emelte ki. Szijártó úgy ítélte meg: ez nem csak a Molnak, hanem Horvátországnak is érdeke.
Megállapodás Romániával újabb autópálya-összeköttetésről
A találkozón megegyezés született arról, hogy 2018-tól újabb autópálya-összeköttetés jön létre Magyarország és Románia között, ezúttal az M4-es és az A3-as autópályák összekötésével. A tárca közleményében kiemelték: a megállapodás értelmében a határátkelőt a magyar fél építi, ennek technikai előkészületei meg is kezdődtek.
A két miniszter egyetértett továbbá abban, hogy „ésszerűtlen és megmagyarázhatatlan az a helyzet”, hogy jelenleg tíz határon átívelő utat nem használhatnak a határ mentén élők, ezért a magyar kormány javaslatot tett a román kormánynak arra, hogy Románia schengeni tagságának elnyeréséig egyszerűsített határellenőrzés mellett lehessen átkelni ezeken az utakon – áll a tárca közleményében.
A Dubrovniki Fórum nemzetközi konferenciát először 2006-ban rendezték meg állam- és kormányfők részvételével. A házigazda Horvátország akkoriban kezdte meg csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, amelynek 2013 óta a tagja. Az idei konferencia mottója Európa megerősítése, különös tekintettel a kontinens északi és déli térségei közötti együttműködésre. A nemzetközi konferencián Magyarország, Szlovénia, Litvánia és Bulgária köztársasági elnökei is részt vett, Csehország, Szlovákia, Románia, Ausztria és Észtország miniszteri szinten képviseltette magát.