Stratégiai jelentőséget tulajdonítanak a visegrádi országok az Európai Unió keleti irányú bővítésének – jelentette ki tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a budai Várkert Bazárban, ahol a visegrádi államok (Magyarország mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia) és a keleti partnerség országainak (Ukrajna, Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Fehéroroszország és Moldova) politikusait, valamint az Európai Bizottság és Észtország képviselőit fogadta.
A magyar tárcavezető újságírói kérdésre arról is beszélt: érezhetően van egy bővítési fáradtság az unión, a V4-ek viszont azon vannak, hogy a bővítés felgyorsuljon, és nemcsak kelet, hanem a Balkán felé is.
Mint mondta, ténylegesen kisebbségben vannak azok, akik a bővítés mellett vannak, és bár a közeljövőben Nagy-Britannia kilépésével a tagállamok száma eggyel csökken, remélhetőleg hamarosan növekedésnek indul a tagok száma.
A találkozó egyébként elsősorban azt a célt szolgálta, hogy előkészítse a keleti partnerség országainak november 24-én megrendezendő brüsszeli csúcstalálkozóját.
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban elmondta: bíznak benne, hogy az őszi csúcsértekezlet a legambiciózusabb és legbátrabb szövetségépítést célzó határozat elfogadásával fog véget érni. Említést tett arról is, hogy a partnerországok segíthetnek gátat szabni a migrációs folyamatoknak, és a távol-keleti piacok elérése sem lenne elég hatékony nélkülük.
A tárcavezető hozzátette, egy Európa-barát szövetségesi rendszer felépítésével olyan országokkal fűzzük szorosabbra a kapcsolatunkat, amelyek meggátolják a terrorizmus alapját jelentő szélsőséges ideológiák terjedését.
Szijjártó Péter az eddig elért sikerek között emlegette az Ukrajnával és Grúziával elért vízummentességet, de azt is, hogy a mai nappal életbe lép az Ukrajnával kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodás.
Szólt az energiabiztonsági szempontokról is, rámutatva: a déli gázfolyosó és Közép-Európa összekapcsolása elképzelhetetlen a keleti partnerek nélkül.
Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter külön kiemelte annak jelentőségét, hogy Moldova, Grúzia és Ukrajna állampolgárai vízummentesen léphetnek be az EU területére, és reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben más országok állampolgárai is élhetnek ezzel a lehetőséggel.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az európai szolidaritás jelének nevezte a kezdeményezést.