Olaszország történetének legnagyobb tőkepótlásával, mintegy 17 milliárd euró ráfordítással, szanálás révén mentik meg a múlt hét végére csődbe ment két regionális olasz bankot – derült ki vasárnap éjjelre. A tőzsdén nem jegyzett Banca Popolare di Vicenzát, illetve a Veneto Bancát az egyes mutatók szerint a legnagyobb olasz bankcsoport, az Intesa Sanpaolo jelképes egy euróért vásárolja meg. Ez utóbbiban – a magyar CIB Bank anyabankjában – viszont az olasz állam 4,8 milliárd eurós tőkeinjekciót hajt végre, hogy ne romoljon a tőkehelyzete. Az állam legfeljebb 12 milliárd euróig hitelgaranciát is vállalhat. A bankok életben maradása kulcsfontosságú az északolasz Veneto régió számára – olvasható az Erste Bank elemzésében. – Mivel a két bank mérete nem jelentős, az európai bankstabilitásra a felszámolás nem hat negatívan. Ugyanakkor jó példa ez az EU-s hatóságok megújított hozzáállására a bankszanálásokkal kapcsolatban – írta napi hírlevelében az Equilor.
Miután az Európai Bizottság is jóváhagyta a tervet, az olasz állampapírok hozama valamelyest emelkedett, a tízéves papírok az azonos futamidejű német Bundokhoz számított hozamfelára 7,5 bázispontnyit nőtt. Az Intesa több mint 4 százalékos pluszban nyitott tegnap reggel a tőzsdén.
Az olasz központi bank tegnap azt közölte: rendben kinyitottak és a megszokott módon működnek a két középbank fiókjai, de immár az Intesa felügyelete alatt, írta a távirati iroda. Kétmillió háztartás és 200 ezer vállalkozás pénze fekszik a venetói bankokban; erre azonban állami garancia van. Hatszáz fiókot viszont felszámolnak, 3900 dolgozót bocsátanak el.
Mindezzel több hónapos válság végére kerülhet pont. A Banca Popolare di Vicenza és a Veneto Banca gondja ugyanis nem új keletű, az Európai Központi Bank (EKB) még korábban időt hagyott nekik, hogy bemutassák feltőkésítési terveiket, de ezek nem voltak elfogadhatók. Az Atlante olasz bankalap 2016-ban 3,5 milliárd eurót invesztált a két bankba, de pénzügyi helyzetük csak tovább romlott. Az EKB szerint nemcsak a rossz hiteleik nagyságával volt gond, hanem üzleti modelljeik is korszerűtlenek voltak. Az olasz bankrendszert általában is komoly bajok gyötrik, részben a jelentősre duzzadt rosszhitel-állomány miatt. Ha megrendülne a lakossági bizalom, az magával ránthatja az olasz gazdaságot, ami komolyabb kihívást jelentene az euróövezetnek, mint Görögország, állítják elemzők. A múlt év végén a 700 intézményt tömörítő olasz bankszektor rossz hitelei közel 356 milliárd eurót tettek ki, ami a teljes euróövezeti kétes adósságállomány egyharmada. A két venetói bank eszközállományának átvételét az Intesa is csak azzal vállalta, hogy a nem fizető hitelek úgynevezett „rossz bankba” kerülnek, amelyet nem vesz át, hanem az állam felszámolja azt.
A politikai bénultsággal is sújtott Olaszország gazdasága sem sugároz jó képet, a rossz kihelyezések visszafogják a hitelezést, ami pedig lassítja a növekedést. A GDP-arányos államadósság 133 százalék.
Tarolt a jobbközép
A jobbközép Hajrá Olaszország (Forza Italia) és az Északi Liga alkotta szövetség jelöltjei arattak győzelmet Olaszországban az időközi helyhatósági választások második, vasárnapi fordulójában; igaz, alacsony, 46 százalékos részvétel mellett – derült ki tegnapra. Elemzők megjegyezték: Matteo Renzi, a vezető kormánypárt, a balközép Demokrata Párt vezetője, exkormányfő a 2014-es európai parlamenti választások óta nem képes szavazást nyerni. Hozzátették, a most gyengén szereplő ellenzéki Öt Csillag Mozgalom továbbra is a következő parlamenti választások nagy esélyesének ígérkezik. (MTI)