Az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója, akit arról kérdeztek, hogy az elnökválasztáson a demokrata Hillary Clinton győzelmét jósolták a közvélemény-kutatók, mégis Donald Trump győzött, azt mondta: részben rossz következtetést vontak le a kutatók, mert nem számoltak a rejtőzködő, elitellenes szavazókkal.
Úgy fogalmazott: egyrészt azért győzhetett Donald Trump, mert az amerikai választási rendszerben nem az országos többséget kell megszerezni, hanem az egyes államokban kell győzni, másrészt mert a kutatóintézetek megfeledkeztek arról a néhány százaléknyi szavazókról, akik tudták, a „mainstream média elvárása, hogy Clinton-pártiak legyenek”, nem azok voltak, de elhallgatták a véleményüket.
Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója hozzátette: sok esetben a rejtőzködő szavazók eldönthetik a választást. Felhívta a figyelmet: azokat az államokat megnézve, amelyeket Donald Trump meglepetésre tudott „elhódítani” 2012-höz képest, mint Pennslyvania, Wisconsin vagy Michigan, látható, hogy néhány tízezer szavazat döntött a végén, tehát a rejtőzködő szavazók megjelenése fel tudja borítani az erőviszonyokat.
Mráz Ágoston arra a kérdésre, hogy mire célozhatott Orbán Viktor miniszterelnök, amikor Donald Trump győzelme után Facebook-oldalán azt írta, „a demokrácia még mindig él”, úgy válaszolt: az elit, „aminek nem volt demokratikus felhatalmazása”, Hillary Clinton oldalára állt, de kiderült, hogy a választók új elitet akartak, és a demokratikus intézményrendszer segítségével leváltották a régit a demokrata párt jelöltjével együtt.
A demokrácia győzelme ezt jelenti, hogy az elit nem tudta befolyásolni a demokráciát, hanem éppen fordítva történt – hangsúlyozta. Ugrósdy Márton elmondta: az említett három államban sokan a globalizáció hatásaként vesztették el állásukat, ezért szabadkereskedelem-ellenessé váltak. Számukra vonzó lehetett Donald Trumpnak az az ígérete, amelynek „valóságtartalma vitatható”, hogy visszahozza az amerikai állásokat, és leszámol a kínai konkurenciával.
Pontosan azokról az emberekről van szó – fűzte hozzá -, akik „nem számíthattak ebből a szempontból Hillary Clintonra”, akinek egyik kiszivárgott e-mailjéből az derült ki, hogy „van a hivatalos véleménye, meg van az a véleménye, amit egyébként képvisel”, és így nem volt egyértelmű, hogy valóban a szabadkereskedelmi egyezmények ellen van-e.
Mráz Ágoston kifejtette: ahol vannak szabad választások, ott a 2008-as nagy gazdasági válság óta fordulat figyelhető meg, a válságra adott rossz válaszok, a megszorító intézkedések, a „lejáratódott” politikai elitek együtt igen erős protesthangulatot alakítottak ki. Megismételte a Nézőpont Intézet álláspontját arról, hogy ebben a helyzetben vagy az elitek változnak meg, vagy őket változtatják meg, és az amerikai elnökválasztással szerinte az utóbbi történt.