Az „ortodox világ” 14 független (autokefál) egyházból áll, s közülük tízen vesznek részt a történelmi jelentőségű tanácskozáson. Az orosz ortodox, a bolgár és grúz egyházak, illetve a damaszkuszi székhelyű Antiochiai Patriarkátus távol maradnak. Az orosz ortodox egyház közel 100 millió hívővel a legnagyobbnak számít közöttük. A moszkvaiak távolmaradása elméletileg vallástörténelmi jellegű, de nagyon komoly aktuálpolitikai üzenete is van. Az orosz ortodox egyház tisztában van saját erejével és tekintélyével, így nem hagyná, hogy Konstantinápoly vezesse az óhitű keresztényeket. Márpedig a konstantinápolyi ortodox egyház és annak feje – jelenleg I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka – tiszteletbeli elsőbbséget élvez az ortodox egyházak között.
Az első politikai üzenet már a zsinat megnyitása előtt megtörtént. Az ukrán küldöttek hivatalosan arra kérték Bartolomaiosz pátriárkát, hogy ismerje el a független Ukrán Ortodox Egyházat. Ezt nemcsak a moszkvai patriarchátus, de a Kreml is nagyon rossz szemmel nézné, hiszen az egyházszervezés a volt Szovjetunióban inkább politikai, mint vallási kérdés. A Szovjetunió szétbomlásakor Ukrajnában több orosz egyházmegye volt, mint Oroszországban. Az ország függetlenségét követően megalakították a kijevi patriarchátust, amely azonban nem kapott nemzetközi támogatást. Ma is létezik, de Moszkvát és Konstantinápolyt is magára haragította tevékenységével. A kijevi vezetést 1686-ban vette át Konstantinápolytól Moszkva. Kirill pátriárka már előre jelezte, hogy bármilyen támogatás az ukrán szakadároknak súlyos hatással lenne Moszkva és Konstantinápoly kapcsolatára.
Az orosz ortodox egyház még múlt kedden közölte, hogy Bartolomaiosz válaszára várnak, mert a moszkvai ortodoxok a szinódus elhalasztását kérték, hogy tisztázni lehessen a távol maradó egyházak által felvetett problémákat. A bolgár egyház a múlt héten közölte, hogy nem vesz részt a találkozón, mert a zsinat napirendjén nem szerepeltek a bolgárok számára „különösen fontos kérdések”, de a tervezett ülésrendet is kifogásolták, illetve azt a szabályt is, amelynek értelmében a tanácskozáson megvitatott szövegeket nem változtathatják meg. Emellett a bolgár szent szinódus a részvételi költségeket is kifogásolta. Bartolomaiosz szóvivője tudatta: nincs joga elnapolni a zsinatot, mert ő nem vonhatja vissza azt a döntést, amelyet a 14 egyház vezetője hozott januárban a zsinat megtartásáról.
Egyéb kérdések is felmerültek, így például Kirill pátriárka találkozója Ferenc pápával, amely egyes befolyásos főpapokat felháborított, valamint Jeruzsálem és Antiochia is vitában áll, hogy kihez tartozik Katar. Grúzia ellenezte az „egyház” szó használatát a római katolikus és protestáns „eretnekekkel” kapcsolatban, Belgrád pedig nem zsinatot szeretne, hanem csak egy tanácskozást. A mostani zsinat történelmi jelentőségét mutatja, hogy utoljára 787-ben tartottak találkozót a 14 tagegyház részvételével, jóval azelőtt, hogy a latin és a görög rítusú egyház szétvált volna. A mostani találkozó szervezését sem siették el, 1961 óta folynak a tárgyalások róla. A tárgyalásokról nem fognak kiadni nyilatkozatokat, a sajtót nem engedik be, majd a végén, június 27-én várható állásfoglalás a zsinat munkájáról. Az előzetes tervek szerint a tárgyalások a házasságról, a böjtölésről, valamint az ortodoxia és a keresztény világ kapcsolatairól szólnak majd.