A belpolitikai válságtól sújtott, óriási gazdasági és szociális problémákkal küzdő Ukrajnában a kijevi parlament számára az első őszi ülésnapon az volt a legfontosabb, hogy elfogadja a kisebbségekre nézve roppant hátrányos új oktatási törvényt. Ez mindent elmond az ukrajnai állapotokról, az európai integrációt a jelek alapján csak mímelő jelenlegi kijevi vezetésről. Az elfogadott jogszabály az óvodai és az elemi iskolai képzést leszámítva az oktatás minden további szintjén – a középiskolától az egyetemig – kötelezővé teszi az államnyelven folyó tanítást. Mindez a magyar tannyelvű iskolák bezárásához vezethet.
A két mérvadó kárpátaljai magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, kiegészülve a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel (KMPSZ) közös nyilatkozatban léptek fel a magyarság szempontjából súlyos következményekkel járó jogszabály ellen.
A nyilatkozat megfogalmazói szerint „a törvény az ország alkotmányát és nemzetközi vállalásait semmibe véve megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől, amivel létalapjukat szünteti meg”. Az említett szervezetek azt kérik Petro Porosenko ukrán elnöktől, hogy ne írja alá a kárpátaljai magyarok megmaradását alapjaiban veszélyeztető törvényt. Ám erre kevés az esély, mert maga az államfő Twitterén üdvözölte a döntést, sőt a jövő Ukrajnájához vezető kulcsnak nevezte az általa reformként aposztrofált jogszabályt. Az elnök álláspontjáról mindent elmond, hogy – Brenzovics László KMKSZ-elnök kivételével – a nevét viselő frakció összes tagja az igen gombot nyomta meg.
A magyar kormány nevében tiltakozó Potápi Árpád János szerint a törvény példátlan módon sérti az országban élő nemzetiségek, köztük a mintegy 150 ezres magyarság jogait, és teljes mértékben ellentétes Ukrajna alkotmányával. A nemzetpolitikai államtitkár közölte: a magyar kormány elvárja, hogy Ukrajna fontolja meg a törvény hatályba léptetését és módosítsa azt oly módon, hogy ne sérüljenek az országban élő nemzetiségek jogai.
Grezsa István, a Miniszterelnökség kárpátaljai ügyekben illetékes kormánybiztosa az MTI-nek kijelentette: „Sajnálatosnak és elfogadhatatlannak tartjuk a kisebbségek jogait csorbító oktatási törvény megszavazását, annál is inkább, mert több magas rangú ukrán politikus ígéretét bírtuk, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogait sértő törvényt nem fogadnak el.” A kormánybiztos szerint további tájékozódást igényel, hogy milyen következményekkel jár ez a barátságtalan gesztus.
Az új oktatási koncepció és a készülő nyelvtörvény jelentette veszély az év elejétől belengi a kárpátaljai magyarság mindennapjait. Bár a kijevi törvényhozói szándék elsősorban az orosz nyelvet használók ellen irányul, de a legtöbb kárt mégis a magyar iskolai hálózat szenvedheti el.