A vasárnapi eseményen a házigazda Hszi mellett 28 állam-, és kormányfője, illetve nemzetközi szervezetek vezetői vettek részt, köztük Vlagyimir Putyin orosz, Recep Tayyip Erdogan török és Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök, valamint António Guterres ENSZ-főtitkár és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója.
A magyar delegációt vezető Orbán Viktor miniszterelnököt szombaton katonai tiszteletadással fogadta a kínai elnök, majd hivatali kollégájával, Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai kormányfővel is egyeztetett mielőtt a Tienanmen téren megkoszorúzta a Népi hősök emlékművét.
Pekingi tartózkodása alatt Orbán Viktor Recep Tayyip Erdogannal is megbeszélést folytatott a magyar–török kétoldalú kapcsolatokról, Dzsargaltulga Erdenebat mongol miniszterelnökkel pedig a vízgazdálkodási, a gyógyszeripari és a sportügyi együttműködési lehetőségekről tárgyalt. A magyar miniszterelnöknek a kínai elnökkel való találkozójáról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozott bővebben a közmédiának.
A tárcavezető elmondta, a találkozók során több megállapodás is született hazánk és Kína között, emellett pedig a kínai kormány az átfogó stratégiai partnerség szintjére emelte a magyar–kínai kétoldalú együttműködést, ami az ázsiai országban a legmagasabb kategória. Hozzátette, Kínában azokat az országokat tartják számon átfogó stratégiai partnerként, amelyekkel a kétoldalú együttműködésnek a legnagyobb jelentőséget tulajdonítja a pekingi kormány. Értékelése szerint így a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok előtt újabb lehetőségek nyílnak.
Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy megkapták a Budapest–Belgrád-vasútvonalra a kínai Eximbank finanszírozási ajánlatát, amely 20 éves lejáratú, 2,5 százalékos hitelkamatot előirányzó, dolláralapú hitelajánlat. – Ez jó kiindulási alapnak tekinthető, és ha viszonylag gyorsan sikerül lezárni a tárgyalásokat, az őszi Kína–Közép-Európa miniszterelnöki csúcstalálkozóig – amelyet Budapesten tartanak – elkészíthető lesz a tenderkiírás is – tette hozzá a politikus. Kérdésre elmondta, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal beruházásának összértéke 550 milliárd forintra tehető, a hitelajánlat pedig a teljes beruházási érték 85 százalékára vonatkozik.
Szijjártó Péter a nemzetközi fórummal kapcsolatban rámutatott, az Egy övezet, egy út stratégia az eurázsiai együttműködés infrastruktúráját teremti meg. – Mivel az Európai Unió versenyképessége folyamatosan csökken, olyan stratégiákra van szükség, amelyek lehetővé teszik ennek megállítását, illetve a versenyképesség visszaszerzését – mondta a miniszter, aki szerint ehhez a világ leggyorsabban fejlődő térségével, az ázsiai, délkelet-ázsiai térséggel a lehető legszorosabb kapcsolatot kell fenntartani.
– Fel kell ismerni: ma már nem az a kizárólagos helyzet, hogy a tőke nyugatról keletre áramlik, olcsó munkaerőt keresve, mostanra ugyanis nagy ázsiai cégek rendkívül sikeresek lettek az európai piacon, növelik részesedésüket, egyre több európai vállalatot vásárolnak fel – magyarázta, kiemelve: Európának, Magyarországnak ki kell használnia ezt a folyamatot, és minél több magas hozzáadott értéket képviselő, a legfejlettebb technológiát alkalmazó ázsiai, délkelet-ázsiai vállalatot kell odavonzania.
Magyar részről a miniszter három konkrét célt jelölt meg az Egy övezet, egy út stratégiával kapcsolatban: elsőként azt, hogy minél több fejlett magyar – elsősorban vízgazdálkodási, városüzemeltetési és informatikai – technológiát használjanak az Ázsia e részén megvalósuló óriási beruházásokban. A kormány továbbá azt szeretné, hogy minél több infrastrukturális fejlesztés történjen, a lehető legtöbb Ázsia–Európa-útvonal Magyarországon keresztül haladjon, ezzel is növelve a magyar termékek exportálásának lehetőségét Ázsiába – idézte Szijjártó Pétert a távirati iroda.
– Cél emellett, hogy az Egy övezet, egy út stratégia keretében Európába irányuló kínai befektetések egy jelentős része Magyarországra érkezzen, amit kiválóan szolgálnak az elmúlt időszakban elindított adócsökkentések, a kutatás-fejlesztési kedvezmények és a Digitális Magyarország-program – fejtette ki.
A külgazdasági és külügyminiszter tárgyalt az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) vezetőivel a magyar technológiának az ázsiai infrastrukturális projektekbe való bevonásáról, valamint több nagy kínai vállalat képviselőjével is találkozott, akikkel „a rendkívül kedvezővé vált magyar adókörnyezetből fakadó újabb kínai beruházásokról” egyeztetett.