A spanyol kormány szerint a katalán elnök nem tett eleget a felszólításnak, hogy tisztázza, kinyilvánította-e Katalónia függetlenségét, továbbá állítsa helyre az alkotmányos rendet Katalóniában, ezért Madrid folytatja az alkotmány 155-ös cikkében előírt eljárást – jelentette be csütörtökön Ínigo Méndez de Vigo spanyol kormányszóvivő.
A spanyol kormány holnap rendkívüli ülést is tart, hogy döntsön az intézkedésekről, amelyeket a szenátus elé terjeszt. Az alkotmány 155-ös cikkelye csupán azt határozza meg, hogy ha a kormány azt alkalmazni akarja, akkor javasolt intézkedéseinek listáját el kell küldenie a szenátusnak, amely megvitatja őket, majd pedig szavaz róluk, emlékeztet a távirati iroda.
A folyamat hetekig is eltarthat. A szóvivő hangsúlyozta: az intézkedések célja, hogy védje a spanyolok, és köztük Katalónia polgárainak érdekeit, valamint hogy helyreállítsa az alkotmányos rendet a katalán autonóm közösségben. Méndez de Vigo arról is szólt: a spanyol pártok között egy többségi és egyetértésen alapuló választ készítettek elő a függetlenségi kihívásra az ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárttal és a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű középutas tömörüléssel.
– A kormány minden tőle telhetőt megtesz, hogy mielőbb helyreállítsa az alkotmányos rendet – mondta a szóvivő.
Carles Puigdemont katalán elnök a Mariano Rajoy spanyol miniszterelnöknek küldött tegnapi levelében azt írta: a katalán regionális parlament szavazást tarthat Katalónia függetlenségének kinyilvánításáról, ha a madridi központi kormány „továbbra is akadályozza a párbeszédet és folytatja az elnyomást”. Csütörtökön járt le a második határidő, amit Madrid a katalán elnöknek adott, hogy válaszoljon a kérdéseire azóta, hogy Puigdemont kijelentette: az október 1-jei népszavazással Katalónia elnyerte a jogot a függetlenségre.
A referendumon a választásra jogosultak 42,3 százaléka vett részt, és 90 százalékuk, mintegy kétmillió ember támogatta az elszakadást Spanyolországtól. A katalán kormány eltökélt szándéka, hogy a függetlenségi pártok támogatásával a katalán parlament hamarosan határozatot fogadjon el a Spanyolországtól való egyoldalú elszakadásáról. Ezt követően pedig tárgyalásokat kezdene a függetlenedésről a spanyol állammal, amely azonban az eddigi közlései szerint nem lesz partner ebben.
Nem állnak a katalán függetlenség mellé az európai tényezők sem. – Egyedül lesznek, senki sem fogja támogatni a katalán kormányt ebben az irányban – mondta tegnap egy interjúban Antonio Tajani, az Európai Parlament olasz elnöke, hangsúlyozva: Európa a párbeszéd mellett van, de Katalónia ügyét spanyol problémának tekintik.
Véleménye szerint a spanyol jogi és alkotmányos keretek között kell keresni a megoldást. Egy hete Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is hasonló álláspontra helyezkedett.
– Katalónia függetlenné válása dominóhatást válthatna ki, és megnehezítené a kormányzást Európában. Ha hagyjuk elszakadni – és ez nem ránk tartozik –, akkor mások is követni fogják a példát. Ezt nem szeretném – fogalmazott.
De a kérdés továbbra is foglalkoztatja Európát. Románia határozottan kiáll Spanyolország szuverenitása és területi épsége mellett, közölte a román elnöki hivatal, miután Klaus Johannis államfő fogadta Alfonso Dastis Quecedo spanyol külügyminisztert. Csütörtökön Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester azt mondta: Székelyföld számára modellértékű az autonómia, amellyel Katalónia Spanyolországon belül jelenleg rendelkezik, és amely – a fejlemények szerint – nem elég a katalánoknak.