A spanyol kormány kezdeményezi a katalán kormány feloszlatását és előrehozott parlamenti választások megrendezését Katalóniában – jelentette be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök Madridban szombaton, a kabinet rendkívüli ülését követően.
A politikus hangsúlyozta: ez nem Katalónia autonómiájának felfüggesztését jelenti, hanem a kialakult helyzetért felelős személyek eltávolítását, akik „az önrendelkezést törvényen kívül helyezték”.
A spanyol kormány javaslatait az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva még szombaton beterjesztette a parlament felsőházának, a szenátusnak. Ez a passzus ad lehetőséget az államnak, hogy alkotmánysértés esetén beavatkozzon az autonóm közösségekben. A szenátus jövő pénteken rendkívüli ülésen szavaz a javaslatcsomagról. Az intézkedések elfogadásához a képviselők abszolút többségének támogatása szükséges, ezzel a spanyol kormánypárt egymaga rendelkezik.
SZAKÉRTŐ: MADRID TELJESEN A „GYÁMSÁGA ALÁ VONJA” KATALÓNIÁT
Domonkos Endre, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanszékvezetője szerint a modern Spanyol demokráciában még nem volt példa arra, hogy az alkotmány 155-ös cikkére hivatkoztak volna, most mégis ez történt. Ez a passzus ad lehetőséget az államnak, hogy alkotmánysértés esetén beavatkozzon az autonóm közösségekben.
Mariano Rajoy hangsúlyozta, hogy benyomása szerint a katalán kormánynak kifejezetten az volt a célja, hogy „eljussunk idáig”, s példaként említette „egyoldalú döntéseik” sorát. Mint mondta, amennyiben a szenátus jóváhagyja a spanyol kormány tervezett intézkedéseit, hat hónapon belül ki kell írni a helyi választásokat, bár ő szándéka szerint ezt mielőbb megtenné.
A miniszterelnök a további intézkedésekről szólva elmondta, hogy a katalán kormányzati feladatokat ideiglenesen a spanyol kormány illetékes miniszterei vennék át.
A katalán kormányzati közigazgatás változatlan formában működne tovább, ahogy a katalán parlamenti is, azzal a kitétellel, hogy nem hozhat alkotmányellenes, valamint a katalán autonóm közösségi alapokmánnyal ellentétes intézkedéseket, és nem tarthat szavazást egy új katalán elnök személyéről.
A spanyol kormánynak továbbá 30 napos vétójoga lenne a katalán parlament döntéseivel szemben.
Katalóniában feszült a hangulat. Barcelona utcáin a függetlenség ellenzői edények zörgetésével és dudálással üdvözölték a madridi döntést.
Késő délután a függetlenség híveinek közel félmilliós tömege lepte el a belvárost, a tüntetést eredetileg azért szervezték, hogy követeljék két előzetes letartóztatásban lévő függetlenségpárti civil szervezet vezetőjének bocsátását.
Ám a megmozdulás célja a spanyol kormány bejelentése után kibővült az intézkedések elleni tiltakozással, és Carles Puigdemont katalán elnök és kormányának tagjai a menet élére álltak.
A katalán elnök parlamenti ülést hív össze, hogy választ adjanak Madridnak
A katalán parlament összehívását jelentette be szombat esti televíziós beszédében Carles Puigdemont katalán elnök, hogy „megvitassák és eldöntsék” a választ a spanyol kormány Katalóniában tervezett intézkedéseire.
A spanyol kormány szombati rendkívüli ülésén döntött arról, hogy az alkotmány 155-ös cikke alapján, törvény és alkotmánysértésre hivatkozva kezdeményezi a katalán kormány feloszlatását és előrehozott parlamenti választások megrendezését Katalóniában, amelyről jövő pénteken szavaz a spanyol parlament.
A katalán elnök szerint az „önrendelkezésük megsemmisítésére” irányuló „támadást” nem fogadhatják el.
VÁLASZTÁSOKKAL INTENÉK CSENDRE KATALÓNIÁT
A hosszú távú tervek között szerepel, hogy jövő januárban előrehozott parlamenti választásokat kell kiírni a katalán régióban, amennyiben Carles Puigdemont katalán elnök magától nem dönt a voksolásról. Carmen Calvo, a Spanyol Szocialista Munkáspárt egyik tagja pénteken a kormány és a szocialisták nevében arra kérte a politikust, hogy mielőbb rendelkezzen a szavazásról.