A 220 oldalas dokumentumban részletes stratégia terveket vázolnak fel, amely többek között tartalmazza, miként lehet a voksoláson való részvételt megkönnyíteni a kisebbségek és bevándorlók számára.
Soros több olyan projektet is finanszírozott 2014 óta, amelyben a nagy vitát kavaró személyazonosítási törvényekkel szemben léptek fel. 2015-ben nyíltan arról beszélt a milliárdos, hogy a legelesettebbek réteget negatívan sújtó törvényeken enyhíteni kell. Felmérések szerint ezek leginkább a demokrata szavazókat érintik hátrányosan, ugyanis jóval kevesebb afro-amerikainak és latinónak (spanyol ajkú) van fényképes igazolványa, mint a fehér szavazóknak. Szemben más országokkal, az Egyesült Államokban nincs központilag kibocsátott személyi igazolvány, így az egyes államok döntik el, milyen okmányok szükségesek voksoláskor (jogosítvány, társadalombiztosítási kártya, fegyvertartási engedély).
A személyazonosítási törvények enyhítését megcélzó kampány egyik vezéralakja egy washingtoni ügyvédi iroda vezetője, Marc Elias, aki egyben Hillary Clinton jogi tanácsadója is.
Soros nemcsak az alapítványi, hanem magánvagyonából is milliókat költött arra, hogy a spanyol ajkú szavazókat, általában mexikói bevándorlókat is regisztráljanak a választások előtt, ezzel növelve a választásra jogosultak számát.
Népszámlálás, ami mindent eldönthet
A 2020-as népszámlálás hosszú távon befolyásolhatja a politikai viszonyokat az Egyesült Államokban. A szövetségi alsóházban (Kongresszus) megszerezhető 435 képviselő hely összetétele tíz évente változik, a népszámlálási adatokhoz igazítva, így az egyes államokban emelkedni, másokban csökkenni fognak a körzetek. Négy év múlva mintegy 15 államban lehet változás. A jelenlegi demográfiai trendek alapján szerint Texast hárommal, Florida kettővel több képviselőt küldhet a Kongresszusba. Az elnökválasztás szempontjából nem mindegy, hogy alakulnak majd a népesedési viszonyok, amelyek az elektorok számát is befolyásolják és a választói összetétel, ugyanis a végső eredményt egy állam eredménye is eldöntheti, mint ahogy ez történt a 2000-ben. Amennyiben sikerül a választási regisztrációba bevonni több százezer mexikóit és afroamerikait, akkor ez a demokraták javára billentheti a mérleget.
Az egyik Soros pénzelte alapítvány pedig azért küzd, hogy a börtönökben szavazók voksait a börtönlakók lakhelye szerint és ne az intézmény elhelyezkedése alapján számolják el. Egy három államra kiterjedő 2014-es adat szerint mind Észak-Karolinában, Új-Mexikóban és New York államban a büntetésüket töltők többsége a demokratákra voksolt. Az amerikai elnökválasztás kimenetelét akár ennek a csoportnak a voksai is eldönthetik.
Újabb frontot nyitott Soros
A milliárdos üzletember, aki vagyonát tőzsdei spekulációkkal szerezte és most is jelentős tétekben fogad a piacok bedőlésére, eddig leginkább azzal került a hírekbe, hogy jelentős összegekkel támogatta a civil szervezeteket, köztük azokat, amelyek a migráció előmozdítása érdekében tevékenykedtek. Az elmúlt napokban kiderült, hogy Soros az abortusz mellett kampányolókat is támogat, terhességmegszakítást propagáló alapítványai nemcsak Európában, de Dél-Amerikában, Mexikóban és Afrikában is aktívak, a katolikus országok vették célkeresztbe.