Sir Cyril Radcliffe-re bízta a londoni kormány a feladatot, hogy válassza el egymástól Pakisztánt és Indiát, ő volt a határrajzoló bizottság elnöke, akinek a nevét átkozza ma is mindenki, aki a menekültek kenyerét volt kénytelen enni a londoni hivatalnok miatt. Radcliffe 1947. július elején érkezett meg Indiába, s öt hetet kapott, hogy eldöntse, hol fog húzódni a határ. A brit jogásznak fogalma sem volt arról, kikről dönt, nem ismert senkit Indiában, csak abban volt biztos, bárhol is fog húzódni a határ, rendkívül fájdalmas lesz az összes érintettnek. Egyetlen tanácsadója sem volt, aki felvilágosíthatta volna a valós helyzetről, a mellé delegált muszlim, hindu és szikh képviselők pedig olyan rossz viszonyban voltak egymással, hogy szinte teljesen lehetetlen volt velük tárgyalni.
Radcliffe végül minden döntést maga hozott meg, saját bevallása szerint igyekezett minél előbb befejezni a munkát, annyira elviselhetetlennek tartotta India klímáját. A vonal meghúzását követően azonnal távozott is, vissza se nézve, papírjait magával vitte Angliába, ahol mindent megsemmisített. A határvonalról 1947. augusztus 16-án délután 5 órakor értesítették az indiai és pakisztáni hivatalnokokat, addigra Radcliffe már messze járt. A britek jelezték, hogy a biztonság megteremtése a két új ország kormányának a feladata, nekik már nincs befolyásuk az eseményekre.
India utolsó – brit – alkirálya Lord Mountbatten volt, aki jóval közelebbi kapcsolatba került az indiai vezetőkkel, mint Radcliffe. Nem titkolta ellenszenvét a megosztással szemben, ahogy kezdettől fogva elutasította a pakisztáni felvetéseket. Ők azt gyanították, hogy emiatt a határvonal megrajzolásakor Indiának kedvezett, ám erről nem lehet biztosat tudni, mivel Radcliffe a beszámolók szerint még az alkirállyal se egyeztetett rajzolása idején. Mountbatten a függetlenséget követően tíz hónapig volt India első főkormányzója, majd hazatért az admiralitáshoz. Egy hajón érte a halál 1979-ben, amikor unokájával horgászni indult írországi birtokán, az Ír Köztársasági Hadsereg pedig az ikonikus brit gyarmati tisztviselőt választotta ki, hogy rajta keresztül bosszulja meg azt a 13 embert, akikkel a brit ejtőernyősök végeztek a véres vasárnapként ismert derry-i rajtaütésben.