A módosított kormányprogram előrelépés ugyan, de hiányoznak belőle az igazi reformlépések, és az intézkedés csak késlelteti az előrehozott választást az osztrák lapok és szakértői kommentárok szerint.
„A hétfőn bemutatott programmal a kormány nagyon későn, de elkezdett cselekedni, ráadásul a helyes irányba tesz lépéseket”
– olvasható a Die Presse című lap keddi számának vezércikkében. A szerző kiemelte: mindezt a koalíció komolyan is gondolja, hiszen az intézkedésekre meghatározott időpontok miatt egyértelmű lesz, hogy megvalósultak-e a lépések.
A cikk szerint az a legnagyobb probléma, hogy az országot megbénítja a megszilárdult rendszer, amelyben a nagyobb reformelképzelések is megakadnak. A szerző kifogásolta, hogy a programban nem szerepel az állami jogrendszer reformja, és az „igen szükséges” nyugdíjreformot is csak néhány mondatban említik. Elismerésre méltó ugyan, ha a programot egy az egyben végrehajtják, azonban az ország fontos problémáit így nem tudják megoldani – olvasható a cikkben.
A paktum „haszonélvezője” a kisebbik kormánykoalíciós párt, az Osztrák Néppárt (ÖVP), hiszen a biztonság és az integráció területén majdnem az összes javaslatukat beépítették a kormányprogramba – olvasható a Der Standard című lap keddi számában megjelent véleménycikkben.
Már az osztrák szociáldemokraták is változást sürgetnek – a Szabadságpárt szavazóit célozzák
Alexandra Föderl-Schmid főszerkesztő kommentárja szerint
Christian Kern kancellár, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke az Osztrák Szabadságpárttól (FPÖ) akar visszanyerni szavazókat, és kész arra is, hogy „ennek árát megfizesse”.
„Kern a következő választáson a cselekvő szerepéből akar hasznot húzni, és az FPÖ ellen akarja felvenni a küzdelmet – még akkor is, ha ehhez egy ÖVP programot kell megvalósítania” – olvasható a Der Standarban.
A 35 oldalas program komoly biztonsági intézkedéseket is tartalmaz, többek közt tilos lesz nyilvános helyen a teljes arcot eltakaró burkát viselni – olvasható a Lokal hírportálon.
Egy korábbi ausztriai közvélemény-kutatás azt az eredményt mutatta ki, hogy az osztrákok többsége támogatja a burka betiltását.
A hétszáz megkérdezett 66 százaléka nem engedélyezné a burkát, vagyis a szem kivételével az egész arcot és a testet elfedő muszlim női viseletet.
Az ellenzők 41 százaléka „feltétlenül”, 25 százaléka „inkább” az elfátyolozás ellen foglalt állást Peter Hajek közvélemény-kutató intézetének felmérésében.
A Kurier című lap főszerkesztője, Helmut Brandstätter vezércikkében úgy véli, hogy
az arc elfátyolozásának betiltása és a megfigyelések szigorítása szimbolikus politikai intézkedések,
és ezek veszélyeire figyelmeztet. Brandstätter meglátása szerint Ausztriának a liberális jogállam, a szabadság és a demokrácia értékeire kellene figyelnie.
Az elfogadott kormányprogram csupán késlelteti az előrehozott választást
Az OGM közvélemény-kutatási intézet vezetője, Wolfgang Bachmayer úgy véli, hogy az elfogadott kormányprogram csupán késlelteti az előrehozott választást, amelyet szerinte 2017 második félévében meg fognak tartani. Meglátása alapján hamarosan nézetkülönbségek várhatók a kormányban, és néhány hónap múlva ugyanott fognak tartani, ahol most.
Peter Filzmaier politológus szerint a program a kormány számára nyárig jelent „túlélési garanciát”, azonban a parlamenti munkában bármikor folytatódhat a vita.
Hans Bürger, az osztrák közszolgálati televízió (ORF) belpolitikai szerkesztője az európai politikára vonatkozó terveket hiányolta a kormányprogramból, mindezt annak a fényében, hogy jövőre fél évig Ausztria tölti be az unió tanácsának soros elnöki tisztségét.
A módosított kormányprogramot vasárnap este fogadta el a két koalíciós párt, az SPÖ és az ÖVP.
A következő 18 hónap cselekvései terve a munkaerőpiaci, a biztonsági és az integrációs kihívásokkal foglalkozik elsősorban. A koalíció „a kor kihívásaihoz igazítva” dolgozta át a 2013-ban született kormányprogramot, és a megvalósítás időtervét is felvázolta.
Ausztriában a következő választást elvben 2018 őszén tartják. Egy vasárnap közölt felmérés szerint továbbra is az FPÖ a legnépszerűbb párt, 34 százalékos támogatottsággal. A kormánykoalíció nagyobbik pártjára, az SPÖ-re 28, a kisebbik koalíciós partnerre, a néppártra a megkérdezettek 19 százaléka voksolna.
Politikai válság Ausztriában
Hiába győzte le bevándorlásellenes és euroszkeptikus ellenfelét Alexander Van der Bellen, a frissen beiktatott osztrák államfőnek továbbra is fejfájást okoz a Szabadságpárt népszerűsége. Míg a kormánypártok nem tudnak megegyezni a korábban meghirdetett politikai és gazdasági program részleteiről, a párt támogatottsága egyre növekszik. A kormánypártok közötti adok-kapok pedig tovább erősítheti az FPÖ-t.