Kurz tervei szerint jövőre megegyezésre kell jutni a koalíciós partnerükkel, az Osztrák Szociáldemokrata Párttal (SPÖ) az integrációról szóló törvény tervezetéről. A tervezetben főként a nyelvi képzésről, a munkaerőpiaci elhelyezkedésről és a társadalmi értékek közvetítéséről van szó.
Az integrációs csomagról szóló tárgyalásokat még ősszel felfüggesztették, mert a szociáldemokrata-néppárti kormánykoalíció nem tudott megegyezni elsősorban arról, hogy a menekülteknek mennyi alapellátás járjon.
A néppárti javaslat szerint a munkanélküli menekülteket egyeurós órabérért közhasznú munkára köteleznék, német mintára hetente 15-30 órát dolgoznának. Amennyiben ezt megtagadják, kevesebb szociális ellátáshoz jutnának. A szociáldemokrata álláspont szerint viszont a menedékkérelemmel rendelkezőket nem szabad másképp kezelni, mint az osztrák állampolgárokat.
A külügyminiszter további javaslata szerint az integrációs törvény korlátozná a burka viselését és tiltaná, hogy a szalafisták köztéren Koránt osztogassanak. E felvetéseket azonban a szociáldemokrata párt egyelőre ilyen formában nem támogatta.
A tervezet Kurz szerint jelzésértékű, ugyanis Ausztriában nincs helye olyan szimbólumoknak, például az arc lefátyolozásának, amelyek a női és férfi egyenjogúság ellen hatnak.
Kurz a hírügynökségnek adott interjúban emlékezetett, hogy a szem kivételével az egész arcot és testet elfedő muszlim női viselet, a burka betiltásának lehetőségéről beszélt legutóbb Angela Merkel német kancellár is.
Mint mondta: korábbi saját felvétései, például a Kelet-Európába irányuló menekültáradat megállítása és a balkáni útvonal lezárása is kezdetben nagy felzúdulást keltettek, aztán pár hét múlva a javaslatának megfelelő irányba mozdultak el. „Hasonlóképpen lesz az integrációs törvénnyel is” – mondta.
Egyúttal szorgalmazta a menekültek közmunkavégzését. Kurz kifejtette: havonta ezer ember kap menedékkérelmet, ők mind Ausztriában akarnak maradni, azonban nem találnak munkát, hanem rögtön szociális segélyt kapnak. Szakértőkre hivatkozva azt mondta, hogy ezeknek az embereknek a kétharmada várhatóan még öt év múlva sem tud majd munkát szerezni. Meglátása szerint havonta ezer ember kap úgy állami támogatást, hogy nem járul hozzá semmivel az ország mindennapjaihoz. Úgy vélte, hogy ez nemcsak a menekültek önértékelésének tesz rosszat, hanem így a társadalom sem fogja tisztelni és megérteni őket. „Ez mérgezi a társadalmat” – mondta, és reményét fejezte ki, hogy a koalíciós fél meggyőzhető lesz a kérdésben.
Meglátása szerint az ország vezetésének még eredményeket kell felmutatnia, hiszen a lakosságnak jelentős elvárásai vannak a kormánnyal szemben.
Arra is kitért, hogy míg a balkáni útvonalon megnyugodott a helyzet, a déli menekültútvonalakon továbbra is sokan érkeznek, 2016-ban húsz százalékkal több ember jött ebből az irányból, mint egy évvel korábban.
Kurz javaslata szerint a menekülteket meg kellene állítani az unió külső határánál, és a helyszínen kellene ellátni őket.
Az osztrák külügyminiszter az ausztrál menekültpolitika átvételét szorgalmazza
A vitatott menekültpolitikára a politico című lapnak adott interjújában utalt Sebastian Kurz. Ennek központi eleme, hogy katonai erővel visszafordítják a migránsokkal érkező hajókat, és utasaikat visszaküldik saját országukba, vagy harmadik országokban létesített befogadótáborokban helyezik el.
„Meg kell állítanunk az illegális bevándorlókat a külső határoknál, el kell látni őket, majd visszaszállítani a származási országukba, és ha ez nem lehetséges, akkor Európán kívüli központokban kell őket elhelyezni, amelyeket mi működtetünk és finanszírozunk” – vélekedett az osztrák diplomácia vezetője, aki szerint a lehető leghamarabb döntést kellene hozni erről. Ha megvan a politikai akarat, akkor rendkívül gyorsan meg lehet szervezni ezt a fajta megoldást – tette hozzá.
A Politico szerint Kurz kijelentései „azt a nyelvezetet és megközelítést” is idézik, amelyet „szélsőjobboldali pártoktól az egész kontinensen hallani”, s amely „a migrációról szóló európai vita jobbratolódását jelezheti”.
Az ausztrál menekültpolitikát súlyos bírálatok érték emberi jogi szervezetek részéről, akik szerint az Ausztrálián kívüli szigeteken elhelyezett migránsok életkörülményei olyanok, hogy az „kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmóddal ér fel”.
Sebastian Kurz szerint a menedékkérők áthelyezésére szolgáló uniós kvótatervezetet nem lehet végrehajtani. „Kíváncsi lennék, meddig maradnának a menekültek Romániában, Portugáliában vagy Lengyelországban, és mennyi időbe telne, amíg felülnek egy vonatra és elmennének Berlinbe, Münchenbe vagy Bécsbe” – mondta.
Ehelyett olyan áttelepítési programot szorgalmazott, amelynek keretében közvetlenül a származási országukból szállítanák Európába a leginkább rászorulókat. Mint mondta, a menekültügyi eljárásokat Európán kívüli országokban, például Tunéziában, Egyiptomban vagy Grúziában kellene lefolytatni. Szerinte ez „olcsóbb és humánusabb” is lenne a jelenlegi módszernél.
A külügyminiszter azt állította, hogy a nyilvánosság előtt ugyan nem, de magánbeszélgetéseik során sokan egyetértenek vele az európai vezetők közül.
Még mindig nagy a felzúdulás sokak körében, ha meghallják az ausztrál modell alkalmazásáról szóló javaslatot, miközben a német kormány informálisan pontosan ezen dolgozik, ahogyan az Európai Bizottság is: olyan országokkal tárgyalnak, amelyek engednék, hogy befogadóközpontokat létesítsünk a területükön a menekültek Európán kívül elhelyezése érdekében – állította Kurz.
A bizottság illetékes szóvivője ezt cáfolta, mondván, nincsenek ilyen terveik, mi több, a hatályos jogszabályok értelmében nem is lenne lehetséges menekültügyi kérelmet benyújtani harmadik országokban, és ezen nem is kívánnak változtatni.
Hasonlóképpen nyilatkozott a Politicónak egy német kormánytisztviselő is, aki szerint az afrikai országokkal kötött migrációs egyezményeknek nem az a céljuk, hogy az érintett államokban menekülttáborokat létesítsenek, hanem az, hogy segítsenek a munkahelyteremtésben, és ezzel megszűnjenek a migrációt kiváltó okok.
Az ausztrál kormány a hadsereget bízta meg azzal, hogy fordítsa vissza a menekülteket szállító hajókat, mielőtt elérnék az ország partjait. A lélekvesztőket általában a kiindulási országba – legtöbb esetben Indonéziába – vagy Nauru és Pápua Új-Guinea szigeteire irányítja a hadsereg, ahol Canberra pénzügyi támogatásáért cserében menekülttáborokat működtetnek.