Gerhard Schröder Oroszországban nem veszélyt, hanem szomszédot lát, foglalja össze beszámolóját a Russia Today német nyelvű szolgálata a volt német kancellár azon interjújáról, amit a német liberális-neokonzervatív hetilap, a Die Zeit kiadójának, Josef Joffénak adott.
Schröder elmondta, hogy a nyugati kormányok nem fejtenek ki elegendő nyomást az ukrajnai vezetésre annak ellenére, hogy Kijev a Donbasszban minden eszközt bevetve háborúzik. Schröder bírálta a NATO keleti kibővítését és a Moszkva elleni szankciókat is.
Josef Joffe személye azért is érdekes, mert ő folyamatosan „több NATO-t” akar Keleten, valamint több pénzt e transzatlanti szervezetnek.
És ő volt az – hogy emlékeztessünk rá -, aki néhány hónappal ezelőtt a német közszolgálatiban egy kérdésre válaszolva elmondta, a Trump-probléma megoldására a legalkalmasabb netán egy Fehér Ház-i gyilkosság lehet.
Joffe már az interjú elején meg akarta tudni Schrödertől, hogy miként kell bánni olyan „tekintélyelvű populistákkal”, mint Putyin és Erdogan, és hogy mi a különbség az említettek, valamint Trump, Kaczynski és Orbán között.
Schröder válasza: „Nagymértékű racionalitás. Az amerikai elnökhöz hasonlítva örülhetünk annak, hogy Putyin van az elnöki székben”.
Hozzátette: Erdogan Törökországból gazdaságilag sikeres országot csinált és Európa felé tart.
Elmondta azt is, hogy az oroszok nem értik, miért nem értékelik azt Németországban, hogy az újraegyesítésnél oly sokat segítettek. Ehelyett élen járnak az Oroszország elleni szankciók ügyében.
A háborús héja Joffe viszont „paranoiáját fejezte ki”, olvasható a cikkben, amikor azt mondta, hogy Oroszország bármikor bevonulhat a NATO-tagok baltikumi területeire. A Nyugat ezzel igazolja az egyre nagyobb katonai költségvetést és a mind több katona elhelyezését az orosz határ mentén, mondta ezzel szemben Schröder.
Joffe „Putyin terjeszkedését” a Krímre és a Donbasszra utalva alapozta meg, és ezért találta szükségesnek a szankciókat.
Csakhogy Schröder ezt is másként látja.
Ugyanis szerinte Kijev visel háborút a Donbassz ellen, és ott az embereket elvágja az energiaellátástól. A szankciópolitikának pedig eddig semmilyen eredménye nem mutatkozott egyik oldalon sem.
Szintén kifejtette, míg az EU már a kezdetekkor Ukrajnának társulási szerződést ajánlott és a csatlakozás lehetőségét is felvillantotta, addig Oroszország uniós társulásáról szó sem volt.
A volt kancellár elmondta azt is, hogy ő nem veszi be azt a mesét, hogy az oroszok meg akarnák támadni a Baltikumot vagy Lengyelországot.
Schröder beszélt saját, a Rosznyeft felügyelőtanácsának elnöki pozíciójáról is. Azt mondta, a Gazprom és a Rosznyeft az európai energiabiztonságot szolgálja – egészen eltekintve attól, hogy itt nem egyoldalú függőségről van szó, hanem arról, hogy Oroszországnak éppen úgy szüksége van az európai piacra, mint ahogyan Európának az orosz földgázra.