„Továbbra is meglehetősen különösnek találom, hogy Törökországban beszélnek szankciókról, miközben inkább nekünk lenne okunk mérgesnek lenni a hétvégén történtek miatt” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint ebben a helyzetben „hideg fejre”, a nyugalom megőrzésére van szükség.
Rutte rámutatott, a bejelentett szankciók nem tartalmaznak gazdasági korlátozásokat, bár – mint mondta – ez érthető, mivel Hollandia az egyik legnagyobb külföldi befektető Törökországban.
Ankara hétfőn úgy döntött, hogy nem engedi vissza a szabadságon lévő holland nagykövetet Törökországba, amíg Hollandia nem tesz eleget a török követeléseknek, és nem kér bocsánatot. Emellett felfüggesztették a kormánytalálkozókat Hollandiával, és megtiltották a holland diplomaták repülőútjait Törökországba.
A két ország közötti diplomáciai pengeváltást az okozta, hogy a holland hatóságok szombaton két török minisztert is megakadályoztak abban, hogy részt vegyenek az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-i török népszavazás kampányrendezvényein Hollandiában.
Ugyancsak kedden Jan Jambon belga belügyminiszter leszögezte, hogy szükség esetén Belgium is kész megakadályozni a hasonló török kampányrendezvényeket, de minden egyes esetben egyedi elbírálásra van szükség – olvasható a Het Laatste Nieuws című helyi napilap.
„Senki nem szeretné ebbe az országba behozni a török politikát, a hatóságok a törvényes kereteken belül mindent meg fognak tenni, hogy megakadályozzák a közrend, a közbiztonság megzavarását” – mondta a tárcavezető néhány nappal azután, hogy a török kormánypárt európai lobbiszervezeteként számon tartott Európai Török Demokraták Uniója (UETD) bejelentette, március végén népszavazási kampányrendezvényt készülnek tartani Belgiumban. Törökországban az elnöki rendszer bevezetéséről tartanak népszavazást április 16-án.