2017. február 27., hétfő, Ákos, Bátor napja
Interjú, Külföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/kulfold/romaniai-magyarsag-vizvalaszto-vasarnapja-1241914/

A romániai magyarság vízválasztó vasárnapja

Kelemen Hunor pártelnök a mérleg nyelvévé szeretné tenni az RMDSZ-t
Az arányos parlamenti jelenlét megőrzését célozza a romániai parlamenti választáson az RMDSZ. A legnagyobb romániai magyar érdekvédelmi szervezet elnöke szerint a vasárnapi voksolásnak minden korábbinál nagyobb a tétje.

– Osztja azokat a nézeteket, miszerint ott állnak, ahol a part szakad?
– Nem feltétlenül, az azonban vitathatatlan, hogy Románia és a romá­niai magyarság nagyon nehéz, sorsdöntő választás előtt áll. Az utóbbi években ugyanis azt kellett tapasztalnunk, hogy más szempontok írják felül a politikai döntéseket, és ez a jelenség a romániai jogállamiság alapjait is kikezdi. Ezek következményeit pedig – de még az előszelüket is – mindenekelőtt egy olyan számbeli kisebbség érzi meg, amilyen a romániai magyarság is. Sokszor túl későn.

09_kelemen_hunor

– Mégis mi kölcsönöz pluszjelentőséget ennek a választásnak a minden korábbinál élesebben felmerülő „lenni vagy nem lenni a parlamentben” sorskérdésen túl?
– Mindenekelőtt az, hogy erre a ciklusra esik 2018, a romániai egyesülés századik évfordulója, ami ezáltal rendkívüli szimbólumokat hordozó év lesz. A centenárium alkalmával maradandó nyomot hagyó politikai döntések várhatók, amelyek a nemzeti büszkeségre, a kizárólagosságra, a románságra fókuszálnak. Melyek lesznek ezek a maradandó döntések? Minden bizonnyal nem a száz év alatt meg nem épített autópályák és vasutak gyors kivitelezését célozzák majd, és bizonyára százezer munkahely sem létesül. A valószínűsíthető gazdasági növekedés azonban erősíti a magabiztosságot, olyan reformok indulhatnak útnak, amelyek önmagukban való szükségessége ugyan nem kérdőjelezhető meg, de ránk, romániai magyarokra roppant veszélyesek lehetnek. Az 1968-ból származó megyerendszer bőven megérett a változtatásra, de korántsem mindegy, miként hajtják végre a közigazgatási reformot. Ez minden bizonnyal évtizedekre sorsdöntő hatású lesz, és végrehajthatja mindazt, amit még Ceausescu sem mert megtenni: olyan közigazgatási egységeket hoz létre, amelyek révén gyökeresen megváltoznak egyik-másik régió etnikai arányai. Alkotmányreform és oktatási reform is várható, utóbbiról már azt is lehet tudni, hogy a 2018–2019-es tanévtől lép érvénybe. A választás elsősorban a romániai magyar közösség erejének fokát fogja jelezni a román politikának, hogy mennyire szilárdak a magyar közösségi lét alapjai.

– Az RMDSZ programjában is jelentős helyet kaptak az oktatási reformelemek. Hangolnak a jövőre?
– Bár az oktatási reform esetében csak 2017 őszén kezdődik a parlamenti vita, az tűnik a legközelebbinek. Mi egy gyerekközpontú, a diákokra kisebb terheket rovó, a versenyképes tudás megszerzését célzó programmal szeretnénk hozzájárulni ehhez a folyamathoz, amelyben a tanárnak az eddiginél sokkal nagyobb döntési szabadsága lenne. Ugyanakkor semmiféle garancia nincs arra, hogy az anyanyelvi oktatás terén elért eredményeinket automatikusan átemelik. Nagy valószínűséggel mindenért újra meg kell harcolnunk. Lesznek próbálkozások a történelem és a földrajz – mint két szimbolikus tantárgy – román nyelvű oktatásának visszavezetésére. Kár lenne szem elől téveszteni, hogy a politikai egyez­ségek árán kiharcolt oktatási törvény több előírását ma sem alkalmazzák, illetve bírósági eszközök révén más értelmezést adnak nekik. Szerintünk törvényben kellene szabályozni a kisebbségi oktatásban használatos tankönyvek, kisegítő eszközök előállításának kivonását is a közbeszerzési törvény hatálya alól. A legkisebb ár diktátuma ugyanis immár hagyományosan gyenge minőségű tankönyvek előállításához vezet.

– A feladatok kivételes nehézségi fokához képest meglehetősen sok újonccal indul a csatába. A szükség alakította a gyökeres fiatalítást, vagy tervezett nemzedékváltásról beszélhetünk?
– Nincs kétségem afelől, hogy megfelelő társadalmi támogatottság, arányos képviselet – ez a mi olvasatunkban 18 képviselőt és kilenc szenátort jelentene – esetén ez a csapat képes megfelelő válaszokat adni a közeljövő kihívásaira. Legtöbbjüknek nincs vagy alig van politikai tapasztalata, többségükről ezután derül ki, hogy valóban politikus alkat-e, de elkötelezettség és szakmai felkészültség tekintetében nem maradnak a korábbi generációk színvonala alatt. A régiekről annyit: Markó Béla már évekkel ezelőtt megtervezte a politikai színtérről való visszavonulását. Előbb az elnöki tisztségtől, majd a parlamenti munkától, és ezt időben közölte is velem és még egy-két emberrel. Borbély László két éve a marosvásárhelyi rádióban bejelentette a visszavonulását. Akadtak olyanok is, akik talán várták, hogy felkérjem őket a folytatásra, de én ezt nem tettem meg. Egy harmadik kategória azoké, akiket az összeférhetetlenségi törvény alapján rövid úton amúgy is kikezdtek volna, tehát semmi logika nem lett volna az indításukban. Igazán éles váltásról Maros megye esetében beszélhetünk, ahol a jelöltségért is verseny folyt, így aztán adódtak feszültségek is.

– Bő tizenöt éven át kormánytényező volt az RMDSZ. Most lenne kivel szövetkezni?
– Mindjárt az elején szögezzük le: nincsenek előzetes megegyezéseink. A nagy román pártok jelentős mértékben átalakultak, mi pedig az idei önkormányzati választások után is bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk politikai egyezségeket kötni. Így sikerült – esetenként számarányunk fölött is – megszerezni néhány jelentős pozíciót. Nem csökkent tehát a politikai erőnk. Egy ügyész vagy bíró politikai töltetű törvényértelmezésével nem nagyon tudunk mit kezdeni – amúgy a román politikusok sem –, de arányos parlamenti képviselet esetén elboldogulunk a politikai színtéren.
A szociáldemokraták élesebben, a liberálisok óvatosabban fogalmazva, de mindannyian úgy tartjuk, hogy erről a kérdésről nem érdemes beszélni december 12-e előtt. Úgy fest, a szociáldemokraták győzelmének csak az aránya kérdéses, illetve hogy képesek lesznek-e egymagukban kormányt alakítani. Ha 40 százalék alatti lesz a részvétel, az előbbi helyzet érvényesül. Ha 40-45 százalék közötti, akkor valószínűleg koalíciós kormány áll fel. Akkor viszont minden bizonnyal megpróbálják koalícióra vinni a liberálisokat, a centenáriumi lendületben pedig az „egy a tábor, egy a zászló” érvényesülhet.

– És beigazolódna az a viccesnek szánt tézis, miszerint Romániában mindenki hatalmon van, csak a magyarok vannak ellenzékben?
– Ez valóban viccesen hangzik, a következményei viszont drámaiak lehetnek. Azért lenne jó a mérleg nyelvének helyzetébe kerülni, mert egy nagykoalíció meghozhatja azokat a gyors változásokat, amelyek a magyarságát roppant hátrányosan érintenének. A politikában sokszor az is eredmény, ha meg tudunk valamit akadályozni. Így gátoltuk meg 2012-ben a regionalizációs átalakítást, ellenkező esetben a két tömbmagyar székelyföldi megye, Hargita és Kovászna ma nem létezne.

– Ez a választás attól is különleges, hogy bő húsz év után újra közös listára szavazhatnak a romániai magyarok. A történelem termelte ki ezt a helyzetet, az RMDSZ ismerte fel, hogy nem érdemes szembemenni az egységigénnyel, netán Budapestről érkeztek ebbe az irányba „terelgető” utalások?
– Az erdélyi magyarok már korábban is igényelték az összefogást a parlamenti választásokon. Ennek a morális kötelességünknek tettünk eleget, amikor a Magyar Polgári Párt két politikusa kapott befutó helyet az RMDSZ-listán. Ezt a listát támogatja a magyarországi politikai elit, a kormányzó pártok, de semmiféle „tanács” nem érkezett tőlük. Kövér László házelnök közelmúltbeli erdélyi kampánykörútja is ebbe a vonulatba illeszkedik, még akkor is, ha korábban nem voltunk túl jó véleménnyel egymásról. Ő az MPP-tábort igyekezett meggyőzni a közös lista támogatásának fontosságáról, hiszen a polgári párt tiszteletbeli elnöke. De sem Kövér László, sem más nem lesz képes helytállni helyettünk a választáson.

Kiemelt

Balog Zoltán: Európa szégyenét jelentik a kommunizmus bűnei

Az Elba és Vlagyivosztok közötti területen élők a múlt század közepére megismerték a Gulág valóságát, így az „nem speciálisan magyar történet”.

Poszt-trauma

Jönnek az új kossuthok?

Kossuth szíve nélkül.

Deutsch Tamás helyre tette a Momentumos srácokat

Hatalmas fityisz a ballib csipet csapatnak.

A Momentum esete a Népfronttal

Tagtoborzó szavazás.

Elképesztő mélységekbe süllyedt a Momentum

Az alelnök a hazugságnál is messzebb ment.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!