Andrei Tiut román politológus szerint a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügye mellékszál Bukarest számára, de valószínűleg a magyar félnek is. Kérdés ugyanakkor, hogy a két kormány enged-e a nacionalista késztetésnek – tette hozzá a Magyar Időknek nyilatkozva a Civitas Politics elemzője.
„Ha valaki a konfliktust keresi, talál rá okot. Így van ez a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez való román csatlakozás akadályoztatásával is.
Bukarest nem kommunikálta kiemelten ezt a témát, de ha úgy dönt, hogy beemeli a közbeszédbe, akkor a romániai közvélemény vélhetően nagyon negatívan viszonyul majd Magyarországhoz” – fogalmazott Tiut.
A politológus emlékeztetett a következő évek eseményeire, a magyarországi választásokra, a 2019-es és 2020-as romániai megméretésekre, a román egyesülési centenáriumra, illetve később a trianoni megemlékezésekre, amelyek mind-mind óriási nyomást helyeznek a kétoldalú kapcsolatokra.
Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője szerint a magyar–román kapcsolatoknak 1990 óta a gazdaság a húzóereje, a hullámzó politikai viszony ellenére az üzletemberek kitűnően együtt tudtak működni.
Mint mondta, a két ország üzletemberei megbíznak egymásban, ami rendkívül fontos, mert minden normális viszony alapja a bizalom.
A kolozsvári születésű elemző úgy véli, a politikai érintkezést beárnyékolja az a tény, hogy a román elit fél a decentralizálástól, a régiók kulturális identitásától, de már nem a magyarok miatt, hanem az erdélyi románok Bukarest-ellenessége okán.
Ennek ellenére a bukaresti elit a magyarellenességet használja hatalma erősítésének érdekében, és ezt szolgálja a katolikus iskola elleni fellépés is – tette hozzá.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a magyar politika is hagyott kívánnivalót maga után, huszonhét éven keresztül nem volt túl összefüggő a nemzetpolitika, voltak tapintatlan politikai üzenetek.
„De ezeket a problémákat Budapest és Bukarest már megtanulta menedzselni, a kétoldalú kapcsolatok a médiában megjelenő hisztériával szemben normálisabbak, mintsem hinnénk” – mondta az elemző.
A katolikus iskoláról szólva Barabás T. János kiemelte: az ügy része egy magyarellenes információs hadviselésnek, amelynek a lényege az, hogy bizonytalanságban tartsanak egy közösséget, mert így könnyebben manipulálható – akár egy kis provokációval is.
A kutató szerint az sem titok, hogy a román hatalom nem egységes Magyarország és a magyarság ügyeiben.
A bukaresti sajtó mélyállamnak nevezi az erőszakszervezetek és a hozzájuk közel álló ügyészségek, politikai, média- és gazdasági körök államot centralizáló zárt hálózatait – ez a csoport használja a magyarellenességet, leginkább az információs hadviselés eszközével, fogalmazott az elemző.