Minden szempontból sikeres volt a szlovák uniós elnökség féléve – ezekkel a szavakkal értékelte Robert Fico szlovák kormányfő, országa első soros uniós elnökségét annak decemberi lezárulta után.
Szlovákia – amely júliusban Hollandiától vette át az unió soros elnökségét – akkor féléves programját a gazdaságilag erős Európára, a modern egységes piacra, a fenntartható migrációs és menekültpolitikára, illetve az Európa globális szerepére összpontosította.
Korántsem egyszerű helyzetben vette át Szlovákia az uniós elnökséget
Az uniós elnökség átvételének pillanatában korántsem volt egyszerű politikai helyzetben a pozsonyi kormány, amely talán éppen ezért már a legelején fontosnak tartotta hangsúlyozni: a migráció kérdésében a Brüsszellel fennálló nézetkülönbségek ellenére az egység és a közös megoldások keresésére helyezi majd a hangsúlyt.
Az elnökség első napján, amikor a pozsonyi parlamentben az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be Robert Fico ellen, a szlovák kormányfő Jean-Claude Junckert, az Európa Bizottság (EB) elnökét fogadta a pozsonyi kormánypalotában. A találkozó utáni sajtótájékoztatón elhangzottakból egyértelművé vált, hogy az európai egységre való törekvés kinyilatkoztatott ambíciója dacára sem az unió állandó kormányzását ellátó Brüsszel, sem a kormányrudat jelképesen kezébe vevő Pozsony nem akar e kérdésben többet veszíteni saját arcából, mint amennyit feltétlenül muszáj.
Fico már a Junckerrel való találkozóján is a v4-ek együttműködésének fontosságát hangsúlyozta
A találkozó után a szlovák kormányfő a visegrádi négyek (Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország) együttműködésének egyedülálló mivoltáról és annak fontosságáról beszélt, hangsúlyozva: az uniós intézmények és az egyes tagországok között egyensúlyt kell teremteni. Az EB-elnök közvetlenül nem reagált a szlovák kormányfő szavaira, inkább annak a reményének adott hangot, hogy a pozsonyi elnökség idejére a migrációs kérdésekkel kapcsolatos tagállami álláspontok közelíteni fognak egymáshoz.
A szeptemberi csúcs volt a félév legfontosabb eseménye
E kérdéskör tükrében a félév csúcseseményének Pozsony szerint az EU tagországok kormány- és államfőinek szeptemberi csúcstalálkozója számított. Ezt központi témái – a migráció, a biztonsági kihívások és az unió aktuális állapota – miatt feszült, ámde vegyes reményű várakozások előztek meg.
Azt, amiben végül is egyetértettek a résztvevők, Robert Fico úgy fogalmazta meg: az uniós projektben nem lehet „hátramenetbe kapcsolni”, folytatni kell e tervek megvalósítását. Ennek módjait jelölte ki a találkozón elfogadott úgynevezett Pozsonyi útiterv, amely a rövidtávú célkitűzéseket tartalmazta, köztük a schengeni és a külső uniós határok megerősítésének tervét.
Ami a találkozó egészének az eredményét illeti, azt szinte minden résztvevő másképpen, és túlzott lelkesedéstől mentesen értékelte. A vendéglátó szlovák kormányfő például úgy vélekedett: a találkozó a határvédelem fontosságáról született megegyezéssel kapcsolatosan sikeres volt. A csúcs több résztvevője, köztük Orbán Viktor miniszterelnök is, bírálóbb hangnemet ütöttek meg. A magyar kormányfő szerint: az EU-csúcs sikertelen volt abból a szempontból, hogy nem sikerült megváltoztatni Brüsszel bevándorlás-politikáját.
A parlamenti elnökök találkozója is kiemelt rendezvénynek minősült
A szlovák uniós félév másik kiemelt rendezvényére októberben került sor, amikor is Pozsony a tagállami parlamentek elnökeit látta vendégül. Ezen a találkozón az EU egységét veszélyeztető tényezők kérdésköre és a nemzeti parlamentek szerepe is terítékre került. A fórumon Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke az EP és a tagállamok parlamentjei közti együttműködés intenzívebbé tételét szorgalmazta. Szerinte erre azért van szükség, hogy az „európai üzenetek” eljussanak a nemzetállamok szintjére. A találkozón Magyarországot képviselő Kövér László a téma kapcsán azt hangsúlyozta: a nemzeti parlamenteknek nagyobb szerepet kell kapniuk az uniós döntéshozatalban, mivel csak rajtuk keresztül lehet számon kérni az európai intézmények tagjait, vezetőit.
A szlovák elnökség fél éve idején csaknem kétszáz szakértői szintű, 20 miniszteri szintű, és 7 parlamenti küldöttségek szintjén megvalósult találkozóra került sor. A jórészt a nyári hónapokban illetve az ősz kezdetén zajlott rendezvényeken csaknem 26 ezer résztvevő fordult meg, s azokról több mint másfél ezer újságíró tudósított.
Az EU soros elnökségét január elsejétől Málta tölti be, majd júliusban Észtországnak adja tovább a tisztséget.