A jövő évben új fejezetet szeretnék nyitni a török–görög kapcsolatokban. Arra hívom fel önt, hogy nyissuk meg ezt a fejezetet közösen. Ezt az időszakot már nem a provokációk fogják jellemezni, hanem a szövetségi kapcsolat. Hiszek abban, hogy ez sikerülni fog – mondta Alexisz Ciprász, amikor Athénban fogadta a török államfőt. A szokatlanul baráti hangú felvetésre reagálva Erdogan kijelentette, mindkét államnak „fontos lépéseket kell megtennie”, és kérte, hogy a görögök védjék meg az ottani muszlim kisebbséget. Tegnap Erdogan el is látogatott egy muszlimok által lakott faluba, ahol részt vett a pénteki imán a helyi mecsetben, az imádkozók pedig „a mi vezérünknek” nevezték a szomszédos állam vezetőjét.
A mosolydiplomácia mindkét oldalon kiválóan működött, s mindkét ország kihasználta a történelmi lépésben rejlő lehetőségeket, de a nézetkülönbségek feloldásáig még nagyon hosszú út vezet. Törökország és Görögország Ciprus ügyében folyamatos egyeztetésben van, ám gyakorlatilag tíz éve egy helyben topognak. Nicosia – görög – vezetése nem is lelkesedett különösebben a török elnök látogatásáért, s csalódottan vette tudomásul, hogy a ciprusi kérdés ugyan szóba került, de minden eredmény nélkül távozik Erdogan Athénból. A migránsok helyzetéről is eszmét cseréltek az országok vezetői, hiszen míg Törökország az Európai Unióval szerződést kötött az illegális és a legális migránsok kicseréléséről, a program nagyon nehézkesen halad, a görög szigeteken pedig ma is tízezrek élnek sátrakban, minden remény nélkül a továbblépésre.
Mivel a balkáni migránsútvonalat Törökország segítségével zárta le az Európai Unió, a figyelem egyre kevésbé fordul errefelé, de Görögország és Törökország is nehezen birkózik meg a helyzettel. A vezetők között szó esett az Égei-tenger feletti légtérsértések ügyéről, a lausanne-i békeszerződés esetleges felülvizsgálatáról, valamint annak a nyolc katonának a helyzetéről is, akik Törökországból menekültek el a tavaly nyári puccskísérletet követően, s Ankara kiadatásukat követeli Athéntól.
A görög és a török lapok egyaránt megjegyzik, hogy ilyen hosszú és terhelt múlttal nem lehet egy csapásra új fejezetet nyitni, de a látogatás ténye is előremutatónak számít, még ha eredményekkel nem is járt Erdogan útja. Ugyanakkor a
cikkírók többsége visszautasította a görög kormány nevére címzett nyugati kritikát, amelyek azzal vádolták Ciprászékat, hogy a megbeszélésekkel legitimálják a demokráciaellenes Erdogan-rendszert. „Ez nemcsak a tények eltorzítása, de Athénnak feltétlenül ki kell építenie egy működő kapcsolatot Ankarával politikai és földrajzi okokból egyaránt, mivel bármely viszály az EU és Törökország között elsőként Görögországot érinti” – olvasható a Kathimerini című görög lapban.