A hivatal héntfőn nyilvánosságra hozott statisztikáiból kiderült: 2017 márciusában 503 464 külföldi állampolgár élt hosszú lejáratú tartózkodási engedéllyel az ország területén, míg tíz éve, 2007-ben ez a szám 394 345 volt. Prágában a leginkább szembetűnő az idegeninvázió: a külföldiek immár a lakosság húsz százalékát teszik ki.
A legtöbb külföldi Ukrajnából és Szlovákiából érkezett Csehországba, 110 ezer, illetve 107 ezer, ez a külföldiek 22-22 százalékát teszi ki, emlékeztet a távirati iroda, hozzátéve: az ukránok és a szlovákok száma az utóbbi három évben nem változott lényegesen, de az utóbbi időben gyorsan emelkedik a bolgár és a román bevándorlók száma. Előbbiből 12 ezer, utóbbiból tízezer élhet Csehországban. Ami a magyarokat illeti, honfitársainkból is egyre többet fogadnak a csehek: idén márciusban már több mint 4100 magyar élt tartósan az országban, míg három éve még csak 3100.
Prága egyébként támogatja a kelet-európaiak bevándorlását, mert segít enyhíteni az egyre inkább megmutatkozó munkaerőhiányt, és esetükben a társadalmi integrációjukkal sincsenek gondok. A statisztikai hivatal már márciusban jelezte: a Csehországban élő külföldiek gazdaságilag rendkívül aktívak, csak 2006 óta 172 ezerrel növekedett a foglalkoztatott idegenek száma. Nem csoda tehát, hogy a cseh ipari kamara több ízben is felszólította a prágai kormányt, hogy gyorsítsa fel és tegye könnyebbé a kelet-európaiak csehországi munkavállalását. A szakszervezetek viszont ellentétes véleményen vannak: egyebek között azzal érvelnek, hogy a cégek kihasználják a külföldieket, mert az átlagkeresetük alacsonyabb, mint a cseh állampolgároké.