Szomorúnak nevezte az amerikai emigrációban működő egyik kubai ellenzéki szervezet vezetője, hogy a „zsarnok Fidel Castro” halála nem hozza el a szabadságot a kubai nép számára.
„Ez a szívemben lévő legnagyobb fájdalom” – írta az EFE spanyol hírügynökséghez eljuttatott közleményében Ramón Saúl Sánchez, a kubai menekülteket segítő Demokrácia Mozgalom (Movimiento Democracia) vezetője.
Úgy fogalmazott, szerette volna kijelenteni, hogy a „zsarnok halála a nép szabadsága”, de ebben az esetben Kubára ez nem igaz. Castróék ugyanis bebiztosították hatalmon maradásukat – utalt arra, hogy az ország éléről csaknem fél évszázad után, 2008-ban távozó Fidel Castrót öccse, Raúl követte a hatalomban.
Ramón Saúl Sánchez szerint, ha Fidel Castro akkor halt volna meg, amikor még ő vezette az országot, kibontakozhatott volna Kubában egy szabadságot követelő forradalom, de így, hogy Raúl Castro kormányoz, az idősebb fivér halálának nem lesz akkora hatása.
A Demokrácia Mozgalom vezetője számára Fidel Castro jelképe a terrornak, amely hat évtizede gyötri Kubát és a félelmet, a fájdalmat, a börtönöket és azokat a tutajokat juttatja az emberek eszébe, amelyekkel oly’ sokan menekülni próbáltak a szigetről.
Némileg derűlátóbb véleményt fogalmaztak meg az Egyesült Államok képviselőházának floridai kubai-amerikai tagjai Fidel Castro halálhíre hallatán.
„Évtizedeken át tartó elnyomás után a zsarnok halott, és végre új fejezet kezdődhet Kuba és az ország népe számára, és eljöhet a szabadság és a demokrácia kora” – írta közleményében Ileana Ros-Lehtinen republikánus politikus. A rangidős floridai képviselő hozzátette viszont: sajnálja, hogy Raúl Castro továbbra is elnyomja a kubaiakat. „Itt az ideje bezárni a gulágokat, szabad választásokat tartani, szabadon engedni a politikai foglyokat és visszaállítani a demokráciát Kubában” – írta végezetül több társa nevében is Ileana Ros-Lehtinen, akit 1989-ben első kubai-amerikaiként választottak be a szövetségi törvényhozás alsóházába.
Fidel Castro, a kubai forradalom vezéralakja kilencvenedik életévében hunyt el pénteken. Az Egyesült Államokba menekült kubaiak többsége örömmel fogadta a politikus halálhírét, Miamiban sokan vonultak az utcára, kubai zászlókat lengettek, örömmámorban úszva táncoltak, fazekakkal és serpenyőkkel doboltak.
Venezuela és Mexikó sajnálja
Nicolás Maduro venezuelai és Enrique Pena Nieto mexikói elnök is méltatta a péntek este elhunyt kubai elnök, Fidel Castro érdemeit, és szolidaritását fejezte ki a kubai néppel a politikus halála miatt.
Nicolás Maduro Twitter-üzenetében közölte, felhívta telefonon Raúl Castrót, hogy bátyja halála miatt tolmácsolja szolidaritását és szeretetét a kubai népnek. „Hatvan évvel azután, hogy a Granma jacht kihajózott Mexikóból, Fidel Castro belép azon halhatatlanok táborába, akik egy életen át harcoltak” – írta Maduro, utalva arra a hajóra, amelyen Castro 82 forradalmárral 1956. december 2-án visszatért Kubába, hogy megdöntse Fulgencio Batista kubai diktátor hatalmát.
Maduro emlékeztetett arra, hogy Kuba országa legfontosabb térségbeli gazdasági partnerei és politikai szövetségesei közé tartozik. A venezuelai elnök szerint néhai elődje, Hugo Chávez és Fidel Castro „lefektette az utat a két nép felszabadításához”, és egy sor térségbeli társulást hozott létre, a történelem pedig őket igazolta.
Enrique Pena Nieto mexikói elnök Twitter-üzenetében Mexikó barátjának és a múlt század egyik jelképének nevezte Fidel Castrót. „Fidel Castro Mexikó barátja volt, ihletője a kétoldalú kapcsolatoknak, amelyek a kölcsönös tiszteleten, a párbeszéden és a szolidaritáson alapultak. Gyászolok Fidel Castro, a kubai forradalom vezére és a 20. század jelentős alakjának halála miatt” – írta Nieto. Hírügynökségek emlékeztettek arra, hogy Mexikó az egyetlen latin-amerikai ország, amely sohasem szakította meg a diplomáciai kapcsolatait Kubával.
Moszkvai vezetők szerint Fidel Castro megváltoztatta a világot
Az orosz politikai vezetők az elsők között nyilvánítottak részvétet a kubai népnek Fidel Castro halála miatt, a világot megváltoztató, nagy államférfinek nevezték a helyi idő szerint pénteken elhunyt volt kubai elnököt.
Vlagyimir Putyin államfő részvétét fejezte ki a kubai népnek, az elnöki hivatal által ismertetett részvéttáviratában hangsúlyozta, hogy Castrót joggal tartják a modernkori világtörténelem korszakalkotó jelképének.
„Az általa és társai által épített szabad és független Kuba a nemzetközi közösség befolyásos tagjává vált, és ösztönző példává lett számos ország és nép számára. Fidel Castro Oroszország őszinte és megbízható barátja volt. Hatalmas mértékben személyesen járult hozzá az orosz-kubai kapcsolatok megteremtéséhez és fejlesztéséhez, szoros stratégiai együttműködéshez minden téren” – írta Putyin. Szerinte Castro erős és bölcs ember volt, mindig magabiztosan nézett a jövőbe, és olyan magas politikusi, polgári és hazafias eszményei voltak, amelyeknek egész életét szentelte.
Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök egy rádióinterjúban azt mondta, hogy Fidel Castrót aggasztotta a szovjet peresztrojka kudarca. „Kiváló, rendhagyó és egyedülálló személyiség volt” – mondta Gorbacsov, aki nagyon sokszor találkozott vele, és „nagyon, de nagyon” jó véleménnyel volt róla.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz Szövetségi Tanács (felsőház) nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke közölte, hogy Fidel Castro neve örökre belevésődik a világtörténelembe. Vezetése alatt Kuba, oltalmazva saját szuverenitását, „kibírta a legkeményebb külső nyomást”, bebizonyítva ezzel a szankciók és elszigetelés hiábavalóságát – fogalmazott. A szenátor szerint Fidel Castro halála veszteség mind a kubai nép, mint a világ számára.
„Bárhogyan viszonyulunk is hozzá, túlzás nélkül elmondható, hogy nagysága világraszóló, valóban hatással volt a világtörténelem alakulására” – mondta Koszacsov a TASZSZ hírügynökségnek.
„Meghalt Fidel Castro. Együtt érzek kubai barátainkkal, Kuba egész népével. Castro azon dicső nagyságok közé tartozott, akik megváltoztatták a világot. A világ emlékezni fog rá” – írta Alekszej Puskov, a felsőház védelmi és biztonsági bizottságának tagja a Twitteren.
Gennagyij Zjuganov, az orosz kommunista párt elnöke szerint Castro nemcsak a latin-amerikai térség, hanem az egész emberiség számára erkölcsi tekintély volt. Lefektette az „erkölcsös politika” alapjait, amely elsősorban az egyszerű emberekkel és munkásokkal törődött. Zjuganov sokszor találkozott Castróval, és – mondja – mindig lenyűgözte a sokoldalúsága. Elképesztő bátorság és hősiesség kellett ahhoz, hogy „Floridától kilencven mérföldnyire kibírja egy olyan cápa nyomását, mint az Egyesült Államok” – mondta a pártelnök.
Ferenc pápa imádkozik Castróért, a kínai vezető szerint Castro örökké fog élni
Fidel Castro halála szomorú hír – nyilatkozott szombaton Ferenc pápa a helyi idő szerint péntek este, 90 éves korában elhunyt volt kubai vezető halálhírére reagálva.
Az argentin egyházfő spanyol nyelvű üzenetet küldött Raúl Castro kubai elnöknek, melyben arról ír: bánatát szeretné kifejezni Fidel Castro testvérének és utódának.
Ferenc pápa tavaly Kubában járt, és találkozott is a korábbi diktátorral, aki visszavonulása óta ritkán mutatkozott a nyilvánosság előtt.
Castro bevallottan nem hitt Istenben, a legtöbb kommunista vezetőhöz hasonlóan ateista volt, pedig szülei római katolikusnak kereszteltették meg, és a jezsuita rend iskoláiban tanult. Ferenc pápa maga is jezsuita.
„Fidel Castro elvtárs örökké fog élni” – reagált az egykori kubai vezető halálhírére Hszi Csin-ping kínai elnök. A Kínai Kommunista Párt főtitkárának üzenetét az állami tévében olvasták be. Hszi úgy véli: Castróval a világ egy „jó és őszinte elvtársat veszített el”. A kínai elnök szerint Fidel Castro nagy ember volt, akinek emlékét megőrzi a történelem.
Francois Hollande a huszadik század kimagasló egyéniségének nevezte Fidel Castrót.
„Fidel Castro maga volt a megtestesült kubai forradalom, annak reményeivel és kudarcaival együtt” – húzta alá közleményében a francia államfő, aki 2015-ben az első francia elnök volt, aki a kubai forradalom győzelme óta Havannába látogatott. A Madagaszkáron tartózkodó Hollande Antananarivóban arról beszélt, hogy bár Kubát is bírálta az emberi jogok helyzete miatt, az amerikai embargóval sem ért egyet. Mint mondta: az embargót teljesen fel kell számolni.
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök Castro halálával kapcsolatban azt mondta: Fidel Castro kezdetben nagy reményeket ébresztő forradalmár volt, de fokozatosan diktátor lett belőle. Sobotka tudatta: támogatja a polgári szabadságjogok kiterjesztését a karibi szigetországban.
Lubomir Zaoralek cseh külügyminiszter azt idézte fel, hogy bár Castro is küzdött a szabadságért, soha nem lesz képes megbocsátani neki, hogy 1968-ban támogatta, hogy a Varsó Szerződés országai a Szovjetunió vezetésével bevonuljanak Csehszlovákiába, leverve a szintén a szabadságot zászlajára tűző prágai tavasz reformmozgalmat. Zaoralek arra is kitért, hogy Castro demokratikus reformokat ígért, amiből az ellenzék üldözése, a sajtó cenzúrázása és az emigráció betiltása lett. „Mi itt tudjuk, milyen ez. Így nekünk ő sosem lesz romantikus legenda” – fogalmazott.
Brüsszelben némi kommunikációs zavar támadt Castro halála után. Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker rövid közleményében azt írta, hogy Castro a múlt század történelmi jelentőségű alakja volt, s halálával egy olyan ember távozott, akit sokan hősnek tekintettek. Örökségét a történelem fogja megítélni – tette hozzá Juncker.
Pár perccel korábban viszont Cecilia Malmström, a testület külkereskedelmi biztosa azt írta az egyik közösségi oldalon: Fidel Castro diktátor volt, aki ötven éven át elnyomta a népét, és furcsállja, hogy milyen sokan megemlékeznek róla.
Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője közleményében azt írta: Castro elszánt ember volt és történelmi alak.
Obama: Castro óriási hatását a történelem fogja megítélni
Fidel Castro halála erős érzelmeket vált ki a kubaiakból, Castro emberek, családok és népe sorsát változtatta meg, óriási hatását pedig a történelem fogja feljegyezni és megítélni – tudatta szombaton közleményben Barack Obama amerikai elnök.
Obama kiemelte: az Egyesült Államok baráti kezet nyújt a kubai nép felé.
Kitért az elnök arra is, hogy a két ország viszonyát csaknem hat évtizeden át viszálykodás határozta meg, de elnöksége alatt kemény munka folyt, hogy le lehessen zárni a múltat, a jövőben ne a nézetkülönbségek határozzák meg a két ország viszonyát, hanem barátság és a jószomszédi kapcsolatok.
„Részvétünket fejezzük ki Fidel Castro családjának, együttérzéssel és imával gondolunk a kubai népre, akik a következő napokban felidézik a múltat, és a jövőbe tekintenek. S mindeközben a kubai népnek tudnia kell: az Amerikai Egyesült Államok a barátjuk és partnerük” – zárta közleményét az amerikai elnök.
Washington csaknem hat évtizede, a Fidel Castro vezette kubai forradalom győzelme, és a Kubában működő amerikai vállalatok államosítása után rendelt el szigorú embargót a kommunista karibi szigetországgal szemben.
Trump: Castro brutális diktátor volt
Fidel Castro brutális diktátor volt, aki csaknem hatvan éven át elnyomta a saját népét – reagált szombaton Donald Trump megválasztott amerikai elnök Fidel Castro péntek esti halálára.
Trump szerint Castro örökségként halálbrigádokat, tolvajlást, elképzelhetetlen szenvedést, szegénységet és az emberi jogok totális tagadását hagyta maga után.
Az ingatlanmágnás szerint Kuba továbbra is „totalitárius sziget”, ám bízik abban, hogy Castro halálával az ország eltávolodik „a túl sokáig tartó rémségtől, és közelebb kerül ahhoz a jövőhöz, melyben a csodálatos kubai nép végre az oly’ nagyon megérdemelt szabadságban élhet”.
Donald Trump azt ígéri: leendő kormánya minden meg fog tenni, hogy a kubaiak megindulhassanak a jólét és a szabadság felé vezető úton, s azt írja: osztozik az amerikai kubaiakkal abban a reményben, hogy Kuba „egy nap hamarosan szabad lehet”.
Az elnökválasztáson az Amerikában élő spanyolajkú közösség nagy része a demokrata párti Hillary Clintont támogatta, kivéve a kubaiakat, akiknek nagy többsége a felmérések szerint Trumpot támogatta.
A 90 éves Fidel Castro halálát péntek éjjel jelentette be testvére, Raúl Castro kubai elnök.