– A magyar–orosz csúcstalálkozó magyar részről inkább gazdasági, orosz részről politikai szempontból fontos – mondta lapunknak Deák András, az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa. – Oroszországnak fontos, hogy Kelet-Közép-Európában, amely hagyományosan nem egy oroszbarát terület, legyen néhány olyan ország, amely az Európai Unió egységét megbontja.
E tekintetben Magyarország megértőbb, empatikusabb Oroszországgal, inkább törekszik a párbeszédre Oroszország és Európa között. Oroszországnak nyilván imponál az is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök belülről kritizálja az Európai Uniót – véli a szakértő, aki szerint a kérdés csupán az: milyen gyakorlati haszna lehet mindennek Magyarország számára. A kapcsolatok dinamikája ugyanis jelenleg úgy néz ki, hogy orosz részről a retorika helyett konkrét lépéseket várnak el Magyarországtól az Oroszország ellen kivetett uniós szankciók eltörlése érdekében, a magyar fél pedig a politikai lojalitást gazdasági előnyökre szeretné váltani – hangsúlyozza Deák András.
A szakértő emlékeztet arra, hogy hét esztendeje minden évben találkozik Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin, a mostani tárgyalásokat ezért „ott folytatják, ahol tavaly Moszkvában abbahagyták”, vagyis igazi változást minden bizonnyal nem fog hozni a mostani találkozó. Konkrét, nagyobb bejelentések nem várhatók. Deák András szerint inkább az az érdekes, hogy a nemzetközi politikában beállt egy változás, nevezetesen Donald Trump elnökké választása Amerikában, ami átalakítja Oroszország megítélését a nyugati világban. Az orosz fél úgy érezheti, hogy az ellene kivetett szankciók a végét járják, magyar részről pedig azt gondolhatják, hogy ennek támogatása esetén kevésbé kell amerikai retorziótól tartani.
Hasonlóan látja a helyzetet Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, aki szerint a korábban kötött magyar–orosz gazdasági megállapodások – paksi atomerőmű-bővítés, gázszállítás – meghosszabbításának kérdése mellett a megbeszélések témái lehetnek még a gyógyszeriparra és a légi közlekedésre vonatkozó jövőbeni egyezmények. Konkrétumokról azonban egyelőre nem sokat tudni. A szakértő úgy látja, a mai találkozó politikai jelentősége abban rejlik, hogy az Amerikában és Európában zajló változások révén Magyarország központi szerepet játszhat abban a folyamatban, amelynek során a Nyugat és Oroszország viszonya pozitív irányba fordul.
Budapesti látogatásával Putyin belpolitikai kártyáját is kijátssza, hiszen azt üzeni az orosz választóknak, hogy a nyugati országok nem annyira egységesek – például a szankciók tekintetében –, mint azt egyesek láttatni szeretnék. Ha pedig a szankciók eltörlésére vagy enyhítésére sor kerül, abból az elsők között Magyarország húzhat hasznot – hangsúlyozza Ilyash György.
Harmonikus viszonyt akarunk
A magyarok döntő többsége szerint az országnak kiegyensúlyozott, kölcsönösen előnyös viszonyra kell törekednie Oroszországgal – idézte tegnap az MTI a Századvég Alapítvány közvélemény-kutatásának eredményeit. A január 21-e és 28-a között, telefonon felvett kutatás szerint a megkérdezettek 75 százaléka szeretne pragmatikus viszonyt Oroszországgal, és csupán öt százalék ért egyet azzal az állásponttal, hogy Magyarországnak nem kellene szóba állnia Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A válaszadók 18 százaléka pedig úgy gondolta, kifejezetten baráti viszonyra kellene törekedni a magyar–orosz kapcsolatokban. Az ezer ember megkérdezésével készült kutatásban azt is vizsgálták, hogy a három legmeghatározóbb világpolitikai szereplő – Donald Trump amerikai elnök, Vlagyimir Putyin orosz államfő és Angela Merkel német kancellár – mennyire népszerű Magyarországon. A magyar lakosság Putyinról van a legkedvezőbb véleménnyel: 35 százalék kedveli, A kutatásban résztvevők 27 százaléka van jó véleménnyel Trumpról. A három külföldi politikai vezető közül messze Angela Merkel a legnépszerűtlenebb Magyarországon: a válaszadók 26 százaléka kedveli, és közel kétharmada (64 százaléka) van kedvezőtlen véleménnyel róla.