Júniusban az átlagosnál 74 százalékkal, júliusban pedig 72 százalékkal kevesebb eső esett Közép-Olaszországban, így a Róma vízszolgáltatásáért felelős Acea vállalat – részben a hőségre, részben a kevés csapadékra hivatkozva – napi nyolc órában csökkentené a nagyvárosban a víznyomást. A Rómába érkező turistatömeg és az ott élők is elégedetlenek a potenciális vízkorlátozás miatt, ám az Acea állítja: Lazio régió vezetése kényszerítette ki a lépést, amikor megtiltotta a környéken lévő Bracciano-tó lecsapolását. Olaszország egyik legtisztább vizű tavának víztározóját az utóbbi években rendszeresen felhasználják, ezért az ott található vízmennyiség a kritikus szint alá csökkent. Lazio régió kormányzója éppen emiatt döntött a természeti katasztrófa megakadályozása és a tó védelme mellett. Nicola Zingaretti emellett jelezte: Róma vízellátásának mindössze nyolc százaléka származik a tóból, így a hatóságoknak mielőbb másik megoldást kellene találniuk.
Róma főpolgármesterének, az Öt Csillag Mozgalomhoz tartozó Virginia Ragginak politikai ellenfelei szintén kérdőre vonják az Alceát. A vállalat – amelyben Róma városa résztulajdonos – korábban arról tájékoztatott, hogy a Bracciano-tó nélkül a nyolcórás vízkorlátozásnál is keményebb megvonások következhetnek. A kormányzó Demokrata Párt jogászai most azt szeretnék tudni, hogy az Alcea miért nem készült fel a mostanihoz hasonló, extrém szárazsággal jellemezhető helyzetekre.
Olaszország vezetésének a politikai konfliktus nélkül is fájhat a feje: a szélsőséges időjárási viszonyok miatt az olasz mezőgazdaságot immár kétmilliárd eurónyi kár érte. A mezőgazdaságban dolgozók érdekvédelmi szervezete szerint a szárazság leginkább az olajfa- és szőlőültetvényeket érinti. Az ANSA olasz hírügynökség információi szerint legalább tíz olaszországi régióban áll fenn a veszély, hogy természeti katasztrófa sújtotta területté kell nyilvánítani.