Sajtóértesülések szerint a Brexitbe belebukott kormányfő hivatalosan ma tájékoztatja a másik 27 tagállam vezetését a referendum kimeneteléről, ugyanakkor ez nem jelenti a lisszaboni szerződés 50. cikkének életbelépését. Az EU tehát továbbra is arra vár, hogy a brit parlament megerősítse a kilépést, hogy minél előbb megkezdődhessen az elválási folyamat. Cameron tegnap kijelentette, hogy a nagy igény ellenére kicsi a valószínűsége annak, hogy újabb népszavazást tartanak a szigetország uniós tagságáról. A kormányfő tegnap a londoni alsóházban személyesen is elmondta: kormánya egyelőre nem aktiválja az 50. cikkelyt. Akár őszig is halasztódhat a kilépési folyamat hivatalos kezdete. Erre külön stábot állít fel a kabinet. Nem lesznek azonnali változások a szigetországban élő uniós állampolgárok életében – erősítette meg.
Londonban szintén arra várnak, hogy körvonalazódjon a Brexit utáni Egyesült Királyság jövője. A toryk egyik vezető tisztségviselője Cameron utódlásáról azt mondta: szeptember 2-ig mindenképpen új kormányfője lesz az országnak. Boris Johnson, az uniós távozásért kampányolók vezéralakja és David Cameron feltételezett utódja tegnap a The Daily Telegraph című napilapban megjelent cikkében írt a kilépés utáni változásokról. A londoni expolgármester a kampányhoz képest kíméletesebb hangnemet ütött meg, és arról biztosította a szigetországot, hogy az egyetlen változás Brüsszel „homályos” törvényalkotási rendszerének feladása lesz. Ami a bevándorlást illeti, Johnson leszögezte, hogy a jelenleg az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok jogai érintetlenek maradnak. A politikus az újból fellángolt skót függetlenségi törekvések kapcsán elmondta: nem tapasztal tényleges vágyat erre a skót választók körében.
Johnsont és a kilépésért kampányolókat egyre több kritika éri, miszerint nem készültek fel a Brexit lehetőségére. Legutóbb a Sky News egy riportere egy neki név nélkül nyilatkozó euroszkeptikus konzervatív politikusra hivatkozva közölte, hogy a Brexit-tábornak ötlete sincs, mihez kezdjen a referendum után. Szintén a brit belpolitikai válságot jelzi, hogy szakértők szerint a londoni alsóház mintegy 350 politikusa uniópárti, így nehéz lesz megindítani a kilépési folyamatot, illetve Boris Johnson is kemény kormányzati időszak elé néz. A legfrissebb felmérések egyébként arról tanúskodnak, hogy a Brexitre szavazó britek egy része már meg is bánta a döntést. A Survation közvélemény-kutató adatai szerint 1,1 millió kilépésre voksoló brit ma már a bennmaradásra voksolna, és múlt csütörtökön csak azért döntött az EU elhagyása mellett, mert úgy gondolta, hogy a szavazata nem számít.
Nem csak a kormányzó Konzervatív Pártban következnek nagy változások: a politikai csatározások sújtotta Munkáspárt szintén reformokra szorul. Jeremy Corbyn pártvezető azután sem hajlandó lemondani, hogy a munkáspárti árnyékkormány tagjai sorra távoznak. Kritikusai szerint a politikus nem kampányolt elég hatékonyan az EU-tagság mellett.
A Brexitre adott válaszként tegnap Németország és Franciaország külügyminiszterei Erős Európa a bizonytalanság világában címmel kilencoldalas tervezetet mutatott be, amelyben új közös európai biztonságpolitikát, megújult migrációs stratégiát javasolnak, valamint a gazdasági konvergencia erősítését helyezik kilátásba.
„Nem lehet úgy európai politikát folytatni, hogy figyelmen kívül hagyják az európai emberek véleményét.” – A népszavazás világosan megmutatta, hogy az európai emberek nem hajlandók elfogadni, hogy valahol Brüsszelben, zárt körben, zárt ajtók mögött döntsenek az európai bürokraták arról, hogy milyen lesz majd Európa jövője – mutatott rá a miniszter. (MTI)