Több ezer ellenzéki és kormánypárti tüntető is megjelent az utcán szerda este, a rendőrök kordonnal választották el őket egymástól. Tüntetők egy csoportja később megrohamozta az elnöki hivatalt, jelentős károkat okozva az épület belsejében. A tiltakozók az államfő lemondását követelték, és azt skandálták: „Véged van!”. A rendőrök tizenkét embert vettek őrizetbe. A feszült politikai hangulatot mi sem jellemzi jobban, mint hogy az ellenzéki szociáldemokraták vezetője, Zoran Zaev azt mondta, az embereknek kell a kezükbe venniük a hatalmat, a jobboldali kormánykoalíció pedig a baloldalt okolta a kialakult helyzetért, vad hordáknak nevezve híveit és bűnözőnek Zaevet.
Ivanov azért okozott ekkora felháborodást, mert azokat részesítette elnöki kegyelemben, akik érintettek Macedónia történelmének egyik legsúlyosabb politikai botrányában, a tavaly kirobbant lehallgatási ügyben. Miután a jobboldal 2014-es választási győzelmét nem ismerték el a csalást kiáltó szociáldemokraták, a kormány tavaly januárban azzal vádolta meg Zaevet, hogy külföldi titkosszolgálatok segítségével államcsínyt tervez. Zaev ezután illegális úton rögzített hangfelvételeket tett közzé, amelyek szerinte bizonyítják, hogy a kormány húszezer embert figyelt meg, köztük politikusokat, újságírókat és vallási vezetőket. Az ellenzék vezetője szerint a felvételek a kormányzati szereplők korrupciós ügyleteire, ellenfeleinek lejáratására és gyilkosságok eltussolására derítenek fényt. A Nikola Gruevszki vezette, 2006-tól idén januárig hatalmon lévő jobboldali kormány azt vetette Zaev szemére, hogy az állam destabilizálására törekszik.
A belpolitikai viszály elcsendesítésének érdekében az EU bővítési biztosa, Johannes Hahn közvetítőként lépett fel, és januárban előre hozott választások kiírására vette rá a szemben álló feleket, ideiglenes kormányt bíztak meg a választások előkészítésével, illetve abban is megállapodtak, hogy különleges ügyészséget állítanak fel a lehallgatási ügy kivizsgálására. Az államfő mindkét nagy párt tagjait, polgármestereket, üzletembereket és bírókat is kegyelemben részesített szerdán – gyanúsítottakat és elítélteket egyaránt –, illetve magát Zoran Zaevet is, aki azonban ennek nem örült. „Nem kértem, és nem is fogadom el az amnesztiát. Nem vagyunk mindannyian bűnözők” – fogalmazott. A jobboldali kormánypárt sajnálatának adott hangot amiatt, hogy így sosem fogják megtisztítani a közéletet a hazugságoktól. Aggodalmát fejezte ki a szkopjei amerikai nagykövetség is, mondván, veszélyben van a jogállamiság. Ivanov azzal indokolta gesztusát, hogy véget akar vetni a politikai válságnak. Utalt arra is, hogy a válságot külföldről gerjesztették.
Geopolitikai kontextus
A macedón ellenzék tisztában van azzal, hogy sokkal nagyobb a támogatottsága a jobboldalnak, s mivel törvényes úton sosem fognak választásokat nyerni, erőszakkal akarják megszerezni a hatalmat – nyilatkozta Sztevan Gajics belgrádi szakértő az RT orosz hírportálnak. Az elemző szerint Macedónia helyzetét geopolitikai kontextusba kell helyezni, hiszen az ország annak a balkáni térségnek a közepén helyezkedik el, ahol a kínaiak a kelet-európai országokat összekötő gyorsvasútat, az oroszok pedig gázvezetéket akarnak építeni. Egyik készülő projektnek sem örül a térségből kiszoruló Egyesült Államok, amelynek segítségére támaszkodnának a szociáldemokraták.