2016. július 24., vasárnap, Kinga, Kincső napja
Interjú, Külföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/kulfold/parizs-hallgatott-franciakra-393130/

Párizs hallgatott a franciákra

Éric Fournier nagykövet szerint senki sem akar feloldódni az európai masszában
Minden ország csak a saját állampolgárai akaratának megfelelően cselekedhet a migránskérdésben, véli Franciaország budapesti nagykövete. Éric Fournier szerint a franciák nem akarnak több menekültet befogadni, és ez nem a kvótarendszer támogatásáról, vagy ellenzéséről szól. A nagykövet kiemelte, bár a terrorveszély miatt még él a szükségállapot, nem szabad lemondani az élet örömeiről, és utat engedni a félelemnek.

– Angela Merkel német kancellár migránspolitikája elvesztette a visegrádi országokat, Ausztriát, és most úgy néz ki, Párizs is kihátrál mögüle. Kimondhatjuk ezt?
– Nem gondolom, hogy bárki bárkihez tartozna. Szuverén államok vagyunk, és ezt nem fogjuk feladni senki kedvéért, akkor sem, ha az Németország vagy az Európai Bizottság. Manuel Valls miniszterelnök világossá tette, hogy Franciaország úgy döntött, nem fogad be több menekültet. Ez nem a merkeli politika támogatásáról vagy ellenzéséről szól, hiszen minden politikai vezető a lakosság akaratának megfelelően hozza meg döntéseit. Ha Németország több menekültet akar befogadni, ez Németország döntése.

– És minek köszönhető ez a döntés? Hiszen Franciaország eddig támogatta a kvótarendszert.
– Ez egy olyan szuverén állam döntése, amely hallgat az állampolgáraira. A franciák pedig azt mondják, „nem fogadhatunk be több menekültet”. Az elégedetlenségnek különböző elemei vannak, látható, hogy Calais-nál, ahol több ezer illegális migráns gyűlt össze, a lakosság megelégelte a helyzetet. De a szélsőségektől való félelmek is állandósultak a társadalomban. Az iszlamisták újságírókat, járókelőket, éttermi vendégeket támadtak meg – ebből a sokkból még nem lábalt ki Franciaország. De a problémát elsősorban az illegális bevándorlók jelentik, akik nem engedelmeskednek a törvényeknek. Ezért kell véget vetnünk az eddig alkalmazott, rugalmas megközelítésnek. Elértük a kapacitásunk határát, ezért el fogjuk utasítani az áttelepítést, amelyet az Európai Bizottság próbál végigvinni.

– Magyarországi nagykövetként mit gondol a visegrádi országok javaslatáról egy második védelmi vonallal kapcsolatban?
– Véleményem szerint a balkáni országok kérdését másképp kell megközelíteni, hiszen még mindig a háborúk nyomait viselik magukon, és sérülékeny az egyensúly. Ha ehhez hozzávesszük a migránskérdést, az aggodalomra adhat okot. Éppen ezért olyan együttműködésre volna szükség ezekkel az országokkal, amely biztosítja, hogy a stabil gazdasági növekedés pályájára állnak. Emellett Törökországban kell megakadályozni az illegális határátlépéseket, ez esetben biztonságosabbá válhat az élet a Balkánon. Emellett azt látom, hogy a visegrádi országok között ezekben a kérdésekben nincs teljes egység.

– Milyen előrelépés születhet az uniós csúcson?
– Elsősorban az a kérdés, hogyan biztosítsuk a határainkat. Az elsődleges eszköz a Frontex lehet, másodsorban a hot spotok felállítása és működésük biztosítása Görögországban. De Törökország szerepe is kulcskérdés, hiszen meg kell akadályoznia az embercsempészetet. Minden országnak képesnek kell lennie a saját határainak biztosítására.

– Mit gondol a Brexitet illetően, elképzelhető a britek kilépése az unióból?
– Nagy-Britannia csatlakozását követően csak profitált az uniós tagságból, és ezt a britek is tudják. Az egész kérdéssel most azt üzenik, „büszkék vagyunk arra, akik vagyunk”. De ezzel a franciák, a spanyolok, a portugálok, és minden állam polgárai ugyanígy vannak, senki nem akar feloldódni egy „európai masszában”. Mindenki meg akarja őrizni az identitását, és ez a vita most erről szól: hogyan védjük meg a nemzetek szuverenitását, miközben megóvjuk a közös szabályokat. Az egyensúly kényes, hiszen nem hagyhatjuk, hogy a britek önkényesen átírják az uniós szabályokat, de az EU sem hagyhatja figyelmen kívül a brit polgárok törekvéseit.

– A terrorveszély miatt napirendre került alkotmánymódosítás nagy vitát keltett Franciaországban, mit gondol, jogosak a kritikák?
– Ahogy George Orwell híres műve is emlékeztet minket, az embereknek mindig résen kell lenniük, hogy az állam ne vehesse el a szabadságukat, ami a legfontosabb érték. De ezzel párhuzamosan nem engedhetjük meg a szélsőségeseknek, hogy jogtalanul cselekedjenek, legyen az gyűlöletbeszéd vagy fegyverek felhalmozása. A potenciális támadásokat meg kell előznie az államnak. Ennek értelmében Magyarországon, Franciaországban és mindenhol máshol meg kell engedni bizonyos tevékenységeket, természetesen demokratikus kontroll alatt tartva. A szükségállapot annyit jelent, hogy az állam felügyeli a szélsőségeseket, amelyek veszélyt jelentenek a többségre.

– A párizsi merénylők egyike azt kiáltotta: „Ezt Szíriáért…”. És Franciaország folytatta a bombázásokat. A béke elérhető háborúval?
– Nehéz kérdés: ha szélsőségesek civileket ölnek meg, hogyan állítsuk meg őket? Az Iszlám Állam egy közös ellenség, amely ellen a nemzetközi erők összefogva harcolnak. De a válasz egyszerű: meg kell akadályoznunk, hogy fegyverekhez jussanak. És meg kell akadályoznunk azt is, hogy az emberek Szíriába menjenek harcolni. A szélsőségeseket pedig, akiket megfertőzött a gyűlölet filozófiája, megfigyeljük, kontroll alatt tartjuk Franciaországban.

– Mi lesz az olyan jelentős rendezvényekkel, mint a nyáron esedékes labdarúgó Európa-bajnokság?
– Él az az őrült elképzelés, hogy már semmi sem biztonságos. De nem állíthatjuk meg az életet: viharok, földrengések, tűzvész vagy vonatbalesetek mindig is voltak, és lesznek is. Élveznünk kell az életet, annak ellenére, hogy akár holnap meghalhatunk. Brazíliában zikavírussal fertőzött szúnyogok repkednek, de ettől még megrendezik az olimpiai játékokat. Mit tehetünk? Ez az élet.

Hirdetés

Kiemelt

Szakértő: a V4-ek lehetnek Németország ellenpólusai

Kiszelly Zoltán politológus szerint Orbán Viktor miniszterelnök a tusványosi beszédében a feltett kérdésekre válaszkísérleteket adott, de továbbgondolnia az embereknek kell.

Poszt-trauma

Gyurcsány anyósa jelentett

Most meg kéne lepődnünk?

Az albánok beárazták Thomas Dollt

Nem dicsérhetjük a magyar futballistákat sem, méltatlan volt a Fradi-mezhez a szerdai produkció.

11 éves gyereket fejeztek le az USA támogatottjai

Nem az ISIS tette.

Fel kéne fogni: nem fognak integrálódni!

A liberális sajtónak még nem esett le.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!