Másodszori nekifutásra sem voltak eredményesek a hágai kormányalakítási tárgyalások, így az azokat felügyelő közvetítő informateur lemondott a tisztségéről. Az exminiszter Edith Schippers távozásával egy kormányalakítási nagyágyú, Herman Tjeenk Willink jut főszerephez, aki már három alkalommal is sikerre vitt koalíciós alkufolyamatot Hollandiában.
Tjeenk Willink hiába áll keménykezű tárgyaló hírében, biztosan nehéz dolga lesz a politikai spektrum más-más oldalán álló pártokkal. Röviddel kinevezése után úgy fogalmazott: a potenciális kormánypártok vezetőinek nem csak egy négyéves ciklusban kell gondolkozniuk, hiszen számos, kiemelt jelentőségű kérdést lehetetlen egyetlen koalíciós megállapodással rendezni.
A tárgyalások újabb körébe öt párt jutott be: a március 15-i választásokon győztes jobbközép-liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD), a kereszténydemokraták, a Keresztény Unió, a liberális D66 és a voksoláson meglepően jól szereplő Zöld Baloldal (GroenLinks). Az egyezkedés első fordulójából a Keresztény Unió hiányzott, ők pár hete a GroenLinks helyét vették át, miután a zöldeket vezető Jesse Klaver képtelen volt egyezségre jutni a többi párttal.
A fiatal politikus többek között azt kifogásolta, hogy a majdani holland vezetés az uniós–török menekültalkuhoz hasonló egyezséget akart elfogadni az észak-afrikai országokkal, adta hírül az NRC Handelsblad napilap.
A Keresztény Unió színre lépése sem hozott sok jót: a liberális D66 a túl nagy nézetkülönbségekre hivatkozva még a formális alkufolyamat elindulása előtt felállt a tárgyalóasztaltól. A liberálisok egyik kifogása az volt, hogy a Keresztény Unió elfogadhatatlannak tartja a támogatott öngyilkosságot. (Erről bővebben keretes írásunkban olvashatnak.)
A VVD-t vezető Mark Rutte (képünkön) miniszterelnök Tjeenk Willink kinevezése után közölte: az informateur kisebbségi és többségi kormány kialakításában is gondolkozik. Holland sajtóforrások ugyanakkor arról számoltak be, hogy az ország irányíthatóságához mindenképp többségi kormányra van szükség, így kerülhetett újra képbe a GroenLinks és a Keresztény Unió.
Az NRC Handelsblad szerint a magabiztos többség (legalább 85 képviselő a 150 fős alsóházban) kizárólag a választásokon remekül szereplő Zöld Baloldal részvételével lehetséges. Rutte miniszterelnök egyébként meglehetősen rugalmas, mint fogalmazott, a Szabadságpárton kívül bármelyik tömörüléssel hajlandó tárgyalni. A Geert Wilders irányította bevándorlásellenesek hiába végeztek a második helyen, és gyűjtöttek húsz mandátumot a márciusi voksolás során, jelenleg egyik vezető holland párt sem lépne velük szövetségre.
Támogatott öngyilkosság
Tavaly októberben került újra terítékre Hollandiában a támogatott öngyilkosság ötlete, épp az akkor egészségügyi miniszterként tevékenykedő Edith Schippers javasolta, hogy a nem halálos betegségben szenvedő, de „az életüket bevégzett” embereknek is legyen lehetőségük a kegyes halálra. A javaslat nem légből kapott, 2010 februárjában több tízezren írták alá a kezdeményezést, miszerint a hetven év feletti, életben megfáradt hollandokat is a halálba lehessen segíteni. Hollandia már 2002-ben – a világon először – rendelkezett az eutanáziáról, a jogszabály ugyanakkor meglehetősen szigorú: kizárólag észszerű gyógymódok hiányában, az elviselhetetlen szenvedésnek kitett betegek részesülhetnek az irgalmas halálban.