„Valószínűleg alig van más fogalompár, amellyel ennyire gyakran találkozik a médiafogyasztó, mint az unió és a széttagoltság” – állapítja meg Christian Ortner kolumnista. Meglátása szerint az unió 28 kormányfőjének találkozója az utóbbi években kakas nélküli tyúkudvarhoz hasonlít, ahol izgatottan, ámde céltalanul „kotkodácsolnak” anélkül, hogy bármiben egyezségre jutnának.
A szerző szerint nem arról van szó, hogy a politikusok buták, lusták vagy alkalmatlanok lennének, hanem egyszerűen a különböző államok eltérő érdekeit képviselik. „Hiszen a franciáknak joguk van megengedni a török kampányrendezvényeket és a hollandoknak pedig joguk van ahhoz, hogy mindezt ne tegyék” – állapítja meg a szerző, hozzátéve: ugyanez vonatkozik minden ügyre, amely az utóbbi időben megosztotta az uniót.
„Így a svédeknek joguk van ahhoz, hogy multikulturális állammá nyilvánítsák magukat, a lengyeleknek pedig ahhoz, hogy ezt ne akarják. Ugyanígy a németeknek jogukban áll annyi menekültet befogadni, amennyit akarnak, ahogyan a magyaroknak is jogukban áll a lehető legkevesebb menekültet beengedni az országba” – áll a véleménycikkben.
Christian Ortner úgy véli, hogy Európa népei számos szempontból nagyon különbözőek – még akkor is, ha Brüsszel ezt nem így gondolja. Úgy látja, hogy ennek nem folklorisztikus, hanem politikai, vallási, kulturális, geostratégiai és gazdasági okai vannak. Rámutatott: ez a sokszínűség eredményezte Európa 19. századi felemelkedését és gátolja meg a valódi unió létrejöttét.
„Míg a jövő héten tartandó olaszországi EU-csúcson ünneplik a római szerződés hatvanadik évfordulóját, addig az unió jövője feletti bizonytalanság minden eddiginél nagyobb” – állapítja meg a szerző.