- A macedón patthelyzet miatti válság megoldásának lehetőségét elutasították a szociáldemokraták
- Soros György már korábban kiépítette azt a hálózatot, amellyel komoly befolyásra tett szert az országban
- Több fronton is szervezkedik a spekuláns
- Tervei teljesülése esetén teljesen megváltozna az ország lakosságának etnikai, vallási aránya
Mint lapunk pénteki számában ismertettük, Macedónia fővárosában, Szkopjéban csütörtök este betörtek a törvényhozás épületébe a tavaly decemberi választásokat megnyerő jobboldali pártot (VMRO-DPMNE) támogató tüntetők, és rátámadtak az ott tartózkodó képviselőkre, amiért a szociáldemokraták és az albán kisebbségi pártok új házelnököt választottak.
A parlament csütörtöki ülésének napirendjén nem szerepelt ugyan az új házelnök megválasztása, de amikor a törvényhozás eddigi elnöke, Trajko Veljanoszki szünetet rendelt el, a korelnök átvette az ülés vezetését, amelyen Talat Xhaferit, a Demokratikus Unió az Integrációért nevű albán párt képviselőjét ültették a házelnöki székbe. Választási vereségük ellenére ugyanis a szociáldemokraták három albán párttal együtt többséget alkotnak a parlamentben.
A törvényhozás épületének megrohamozását követő összecsapásokban több mint százan sérültek meg, köztük rendőrök és képviselők, a péntekre virradó éjszaka pedig mintegy ötvenezren éjszakáztak a parlament előtt. Agim Nuhiu belügyminiszter pénteken morális okokra hivatkozva benyújtotta lemondását.
Gjorge Ivanov államfő behívatta a parlamenti pártok vezetőit, hogy megoldást találjanak a kialakult helyzetre, azonban a szociáldemokraták vezetője, Zoran Zaev bejelentette, esze ágában sincs elmenni a találkozóra.
Zaev ugyan rendelkezik a kellő mértékű támogatással a parlamentben, az államfő mégsem akarja megbízni kormányalakítással, mert szerinte a szociáldemokraták megállapodása az albán kisebbségi pártokkal veszélyezteti Macedónia függetlenségét és egységét.
A parlamentben csütörtökön tiltakozók egyébként az elnökkel értenek egyet, és nem akarják, hogy az albán kisebbségiek szélesebb jogköröket biztosító követelései teljesüljenek. A csütörtöki események miatt az Európai Unió több politikusa is aggodalmának adott hangot. Szijjártó Péter pedig a távirati irodának adott nyilatkozatában emlékeztetett: Macedóniában korábban stabil kormányt vezetett a VMRO-DPMNE, amely egymás után öt választáson is győzni tudott. A külgazdasági és külügyminiszter szerint azonban „az elmúlt két-három évben egymást követték a durva beavatkozások a balkáni ország belső ügyeibe”.
– Több ezer kilométerre lévő országok nagykövetségei diktálták a választási időpontokat, Soros Györgyhöz kötődő szervezetek finanszírozták a kormányellenes akciókat, a kisebbségi pártokat pedig egy szomszédos ország kormánya látta el utasításokkal – fogalmazott a tárcavezető, majd hozzátette: „mindennek következménye elszomorító: instabilitás, fejetlenség, erőszak”.
Soros már évekkel ezelőtt elkezdte az aknamunkát
A nyílt erőszakba torkollott macedóniai válság előzményei valóban jóval korábbra vezethetők vissza. A balkáni térségre rálátó egyes elemzők ugyanis a balkáni országon eluralkodott politikai patthelyzetet összefüggésbe hozzák azzal, hogy Soros György amerikai milliárdos néhány évvel ezelőtt rátette a kezét az országba áramló amerikai fejlesztési forrásokra, amelyeket korábban az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) koordinált egy a Washington és Szkopje között 2008-ban megkötött együttműködési szerződés alapján.
A fejlesztési pénzek elosztása ekkor még többé-kevésbé ideológiamentesen zajlott, Macedónia azonban 2012 februárjában szerződést írt alá a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvánnyal (OSF) arról, hogy az OSF lesz a USAID által vezetett Civil Társadalom Projekt forrásainak fő elosztója a balkáni országban. A program koordinálásában négy macedóniai Soros-szervezet segédkezik: az Ifjúsági Oktatási Fórum, a Fórum – Stratégiai Kutatási és Dokumentációs Központ, a Civil Kommunikációs Központ és a Reaktor – Kutatás Akcióban. Ezek a szervezetek nem csak az OSF-vel, de a házelnököt csütörtökön lecserélő Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség nevű ellenzéki párttal is kapcsolatban állnak, legalábbis erre enged következtetni, hogy számos alkalommal rendeztek közös demonstrációkat.
Soros György azonban az országban régóta meglévő macedón-albán etnikai feszültség felmelegítésétől sem riad vissza.
Mint amerikai hírportálok is megírták, mintegy hatvan civilnek álcázott szervezetből álló NGO-hálózatot hozott létre az üzletember Macedóniában, amelyek célja, hogy megdöntsék a kormányt, vagy legalábbis rávegyék, Macedónia nyissa meg a kerítéssel lezárt határait, fogadjon be 150 ezer migránst és azonnal adjon nekik macedón állampolgárságot.
Soros célja ezzel az lehet, hogy megváltoztassa az ország vallási összetételét, hiszen ilyen mennyiségű muzulmán letelepítésével megszűnne az ortodox keresztény többség.
A bevándorlók beengedése pedig nem más, mint szavazatimportálás, hiszen a migránsok többsége Európa-szerte bizonyítható módon baloldali pártokra szavaznak.
Teljes káosz jöhet
Léteznek nem kormányzati szervezetek (NGO-k), amelyek politikai nyomást gyakorolnak, hogy ellenzéki pártok kerüljenek hatalomra, ezt azonban nehéz bizonyítani, hiszen átláthatatlan a civil szervezetek finanszírozását szabályozó macedón rendszer. Egyes vélemények szerint mind a szociáldemokraták, mint az albán kisebbségi pártok kötődnek Soros-alapítványokhoz – mondta lapunknak Milanov Viktor Macedónia-szakértő.
A Debreceni Egyetem kutatója emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi közvetítéssel a macedón többség és az albán kisebbség között 2001-ben létrejött, a fegyveres konfliktust lezáró ohridi megállapodás után királycsináló szerepbe kerültek az albán kisebbségi pártok, fontos döntéseket nem lehetett meghozni a beleegyezésük nélkül. A legutóbbi parlamenti választások után azonban a szociáldemokraták – a választási összefogásért cserébe – olyan ígéreteket tettek az albán pártoknak, amelyek révén tovább növelhetik befolyásukat. Például az albán ezentúl hivatalos nyelv lenne az ország egész területén, a kisebbségi pártok vezetői pedig fontos kormányzati pozíciókhoz juthatnak. Amennyiben az eddig kormányzó jobboldal nem ismeri el az új képviselőházi vezetőt, párhuzamos kormányzati intézményrendszer alakulhat ki, két országgyűlési elnökkel és két kormánnyal, amely tovább bonyolíthatja a helyzetet – figyelmeztet Milanov Viktor.
A Karc FM rádiónak nyilatkozó Gyetvai Mária Balkán-szakértő pedig azt mondta, az albán követelések megvalósulása esetén közös határőrizet alakulhat ki Macedóniának a Koszovóval és Albániával közös határárán, illetve kantonok alakulhatnak ki a balkáni országban, ezek az intézkedések pedig egy lépéssel közelebb vezethetnek az albán területek elszakadásához és a Nagy-Albániáról szőtt álmok megvalósulásához. Gyetvai Mária szerint a szláv keresztény többség azt szeretné, hogy Macedónia megőrízze identitását és területi egységét, a többség ezért negatívan éli meg az országnak ezt a fajta kiárusítását, amit a baloldal tervez.