Korszakhatárhoz érkeztünk, elvesztette lendületét a globalizáció régi modellje, amely arra épült, hogy a pénz, a profit, a technológiai tudás Nyugaton van, és onnan áramlik a szegényebb, kevésbé fejlett keleti országokba – mondta Orbán Viktor a kínai hivatalos látogatását összegző nyilatkozatában a közmédiának.
A kormányfő rámutatott, az elmúlt évtizedekben – különösen a legutóbbiban – nagy változások zajlottak le: a gazdaság húzóereje nem nyugaton, hanem keleten van, pontosabban „a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé”, és „igazából legnagyobb mennyiségben pénz ma Ázsiában halmozódik fel”, amely azután megindul visszafelé, nyugatra – fejtette ki.
Orbán Viktor elmondta azt is, hogy a világ egy tekintélyes részének elege lett a régi globalizációs formából, mert az két részre osztotta a világot: tanárokra és diákokra, és egyre bántóbb volt, hogy néhány fejlett ország állandóan kioktatta emberi jogokból, demokráciából, fejlődésből, piacgazdaságból a világ nagyobbik részét. Kína ezért megindított egy más irányú mozgást – ezt nevezik úgy: Egy övezet, egy út –, amely egymás elfogadására épül, „nincs tanár, nincs diák”, mindenkinek joga van saját társadalmi berendezkedéséhez, kultúrájához – idézte a kínai elnököt a magyar kormányfő. A magyar gazdaságban is azt látni – folytatta a miniszterelnök –, hogy az elmúlt egy-két évben amerikai és európai nagy cégeket kínaiak vásároltak fel, ezért nőtt meg hirtelen a kínai kézben lévő magyar beruházások aránya. „Ez egy teljesen ellentétes mozgás azzal, mint amihez mi hozzászoktunk, illetve amit tanultunk a világgazdaság működéséről” – fogalmazott.
Az Egy övezet, egy út (One Belt One Road, OBOR) kezdeményezés első nemzetközi fórumának utolsó napján Hszi Csin-ping záróbeszédében elmondta, szerinte minden oka megvan arra, hogy biztos legyen az új selyemút létrehozására tett erőfeszítések sikerében és megtérülésében. A kínai elnök úgy fogalmazott: „a békéhez és a gazdagsághoz vezető út megépíthető, ha mindenki, aki érdekelt benne, közös erőfeszítéseket tesz”. Elmondta azt is, hogy a kétnapos csúcstalálkozón több mint 270 megállapodás született. A szabadkereskedelmi együttműködés nem ideológiai alapokra épül, és nyitott minden országra, kezdve Eurázsia országaival, célja pedig a globalizáció egyensúlyba hozása – tette hozzá.
Az esemény végén 68 ország, illetve nemzetközi szervezet írt alá különböző megállapodásokat Kínával az Egy övezet, egy út keretében.
A jelenlévők által aláírt zárónyilatkozat szerint a fórumon részt vett vezetők támogatják egy szabályokra épülő, nyitott és többoldalú kereskedelmi rendszer kialakítását, amelynek a magja a már létező Kereskedelmi Világszervezet lenne.
Erősödnek a pénzügyi kapcsolatok
Együttműködési megállapodást kötött Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Kína legnagyobb bankja, az ICBC (Industrial and Commercial Bank of China) és az általa létrehozott Kína–KKE Alap vezetőivel Pekingben. A kereskedelmi alapon működő tőkebefektetési alap 10 milliárd eurót kíván befektetni a közép- és kelet-európai régióban. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közben nemzetközi hitelmegállapodást írt alá a Kínai Fejlesztési Bankkal, amelynek értelmében a pekingi székhelyű intézmény 79 millió euró összegű kölcsönszerződési lehetőséget biztosít az MFB részére a Borsodchem Zrt. magyarországi környezetvédelmi célú beruházásának refinanszírozására. (T. L.)