A kormányfő a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott: Európa elvesztette a globális szerepét és regionális szerelővé vált, nem képes megvédeni saját polgárait, saját külső határait. Mi kell még ahhoz, hogy kimondják, az európai politikai vezetés megbukott? – tette fel a kérdést Orbán Viktor.
A kormányfő azt mondta, szeptemberben, amikor Pozsonyban összegyűlnek Európa vezetői, a mostani elit védeni fogja a mundér becsületét. Úgy értékelte: ezen a tanácskozáson a közép-európai államoknak azt kell képviselniük, hogy Európában alapvető változásokra van szükség.
Európa jobb- és baloldali vezetői 50-60 éven keresztül mindig ugyanazokból a körökből, ugyanazokból az iskolákból, ugyanabból az elitből jöttek, és ezt mindenki természetesnek tekintette, míg egymással versenyezve és egymást váltva képesek garantálni Európa növekvő jólétét. A gazdasági válság nyomán azonban megjelennek az eddigi bevett eliten kívülről politikai érdekképviseletre jelentkező szereplők, radikálisok és populisták – folytatta a kormányfő, ezek közé sorolva az egyik amerikai elnökjelöltet is.
„A probléma az, hogy az elitválság napjainkra demokráciaválsággá fordult át. Az emberek nagy tömegei nyilvánvalóan és látványosan mást akarnak, mint amit a hagyományos elitek javasolnak és csinálnak” – állapította meg Orbán Viktor.
Az európai élet ígérete megrendült, miszerint ha egy fiatal dolgozik, tanul, és tisztességes, akkor többre viheti a szüleinél. Gazdasági válság van Európában. Ennek magyarázata, hogy a világgazdaságot uraló Nyugat mellé mások is beléptek, így például India, Kína, az Ázsiai régió, ahol sokkal olcsóbb a munkaerő – mondta Orbán Viktor.
Hozzátette: egy 28 tagállamban végzett kutatás szerint kiderült, hogy az európai emberek úgy látják, összefüggés van a bevándorlás és a terrorizmus között. Az európai elit mindezt tagadja. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a migráció veszélyt jelent. Ameddig ebben nem ért egyet Európa, addig nem is tudunk hatásosan küzdeni ellene – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint, ami megtörtént Nizzában vagy Münchenben, az Európa bármely országában megtörténhet. A bizonytalanság és a félelem megöli a lelket, ha fél az ember, akkor nem mer belevágni új dolgokba – jelentette ki a miniszterelnök.
A stabilitás nagyon fontos egyes országokban
A miniszterelnök szerint Európában a világ legjobb titkosszolgálatát kell létrehozni. Egyetért Donald Trumppal abban, hogy a demokráciaexportot be kell fejezni. Ha a stabilitás helyett a demokrácaépítést helyezzük előtérbe azokban a régiókban, ahol a stabilitás fontosabb – például Líbia, vagy Törökország -, akkor csak bizonytalanságot gerjesztjük tovább. Ha Törökország instabillá válik, akkor sok tízmillió ember zuhanhat rá Európára – mondta Orbán Viktor.
A nemzeti szuverenitás visszaszorítása az európai jogkörök javára egyike a legnagyobb veszedelmeknek
Hozzátette, hogy a hamis önértékelést szintén be kell fejezni. Rámutatott: az angolok unióból való kilépésével bizonyosan lezárult egy korszak, amely arról szólt, hogy a szervezet a világpolitika globális szereplője.
Az unió ma regionális szereplő, és jó esetben arra képes, hogy a környezetében zajló eseményeket befolyásolja, illetve lassan már arra sem – fejtette ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta: Európa idealizálását szintén abba kell hagyni.
Kitért az előző napi müncheni merényletre is, és azt mondta, nekünk is egyre többet és egyre erőteljesebben kell foglalkozni a biztonság kérdésével.
Európai hadsereg létrehozására van szükség
A magyar kormányfő a 27. Bálványosi Szabadegyetemen az előadása után tartott fórumon kérdésre azt mondta: a NATO-tagság fontos és jó dolog, a magyarok biztonságához hozzájárul, védernyője Közép-Európa biztonsága szempontjából létkérdés. Ugyanakkor megjegyezte: megváltoztatta korábbi fundamentális álláspontját, amely arról szólt, a NATO mostani formája elegendő ahhoz, hogy az európai kontinens békéjét garantálják.
A britek unióból való kilépésével ugyanis a kontinens katonai ereje jelentősen lecsökkent, és nem maradhatunk katonapolitikailag ebben a védtelen helyzetben – magyarázta Orbán Viktor, aki szerint ezért létre kell hozni egy európai hadsereget, amely valódi közös haderő lenne, valódi közös ezredekkel, közös vezénylési nyelvvel és közös szerkezettel.
Kitért arra is, hogy a nemzeti költségvetéseket át kell gondolni, a hadiipart be kell illeszteni a gazdaságpolitikai gondolkodásba. Hozzátette, mire ezt megcsinálják, évek telhetnek el, és „adja a Jóisten, hogy ne legyen szükség” ezalatt egy olyan európai hadseregre, amely az angolszászok és az oroszok nélkül is működik.
Úgy látja: egy európai hadseregnek két irányban kell megvédenie a kontinenst, kelet és dél felé, és ez összefügg a terrorizmussal és a migrációval szembeni védekezéssel. Szerinte részben az is oka, hogy a migránsok újra és újra nekifeszülnek és az embercsempészek nekiindulnak Európának, mert ők is látják, hogy gyenge. Egy szövetség, egy unió közös hadsereg nélkül nem is tud fennmaradni – adott hangot meggyőződésének.
Ne legyenek új államok a V4-ben
A kormányfő beszélt arról is: nem támogatja további államok bevonását a visegrádi együttműködésbe (V4). Úgy vélte, a V4 minden bővítése kockázatokat hordozna, ezért inkább koncentrikus körök kiépítését tartja jónak olyan országokkal, „amelyek hozzá tudnak adni a V4-ek erejéhez úgy, hogy nem bontják meg annak a homogenitását”. Hozzátette, az első számú jelölt Ausztria, amelyre azért is szükség van, „mert róluk másképpen gondolkodik a külső világ, mint rólunk”. Megjegyezte: jövő héten arról tárgyal az osztrák kancellárral, hogy Ausztria rendőrökkel, katonákkal és eszközökkel is jelenjen meg a szerb-magyar határon.
Orbán Viktor kijelentette: támogatja azt a lengyel javaslatot, hogy jöjjön létre a V4-ek parlamenti közgyűlése, és azon is dolgoznak, hogy legyen a V4-eknek közös hadserege, ami nem azonos az európai közös hadsereggel. „A közép-európai uniót mélyíteni kell, de nem szabad szembeállítani az EU-val” – hangsúlyozta. „Amíg az EU van, addig mi közép-európaiak az érdekeinket jobban tudjuk belül érvényesíteni, mintha egyébként kívülről próbálnánk meg ugyanezt megtenni” – tette hozzá.
Ránk nézve is jelentősége van az amerikai elnökválasztásnak
A miniszterelnök egy másik felvetésre kitért arra is, hogy nem közömbös, és van jelentősége az amerikai elnökválasztás kimenetelének, és nem mindegy, hogy aki az Egyesült Államok vezetője lesz, mit gondol a bevándorlásról. Azt mondta: ma a Magyarországra nehezedő bevándorlási nyomás egyik legfőbb támogatója az Egyesült Államok. Ez részben a hivatalos politikáján keresztül történik – folytatta, és utalt Obama amerikai elnöknek a NATO-csúcson e témában tett nyilatkozatára.
Az amerikaiak szerint, aki a bevándorlást nem tekinti pozitívnak, nem tekinti olyannak, amit bátorítani kell, s nem látja benne az értéket, a legrosszabb 20. századi szellemiséget idézi. Ez a demokraták álláspontja, és mivel most a demokraták adják az elnököt, ez az Egyesült Államok hivatalos politikája is – mutatott rá.
Hozzátette: nem mindegy, hogy aki a leendő elnök lesz, mit gondol a bevándorlásról. Kiemelte: nem kritizálja az amerikaiakat, csak világossá akarja tenni, hogy ami szerintük helyes, az megöl bennünket. Közölte, amerikai nézőpontból még azt is érti, ha egy bevándorlásban pozitívumot látnak, hiszen így jött létre az Egyesült Államok. „De azt látniuk kéne, hogy ebben történetben mi vagyunk az indiánok” – fogalmazott Orbán Viktor.
Mindenki menjen el az őszi népszavazásra!
Az őszi kvótareferendumról azt mondta: aki nem megy el, a többiekre bízza a döntést. A népszavazásnak az az értelme – jelezte -, hogy „bivalyerős mandátumot adjon” a magyar kormányzatnak az ősszel várható nagy uniós csatákhoz.
A miniszterelnököt kérdezték a kárpátaljai magyarság megsegítéséről is. Elmondta, a magyar kormány sokkal többet tesz, mint amennyit nyilvánosságra hoznak, hogy Kárpátalján az élet ne omoljon össze; mindenkit segítenek aki ott él, és nehéz helyzetben van
Jelezte azt is: felveti minden uniós csúcson, hogy a vízummentességet legalább meg kell adni.
Orbán Viktor azt mondta, hogy Ukrajnában a stabilitás jeleit sem látják, az ország területének, lakosságának jelentős részét elveszítette. A korábbi gazdasági szerkezet összeomlott, külső finanszírozáson múlik az élete, a létfenntartáshoz szükséges eszközök ára megnőtt. Ukrajna helyzete európai nézőpontból lelkiismereti kérdés, és ebben ma rosszul vizsgáznak – összegzett, szóvá téve: a gazdaság újjáépítéséért alig tett valamit Európa.