Nem túlzás azt mondani, hogy az Európai Parlament megkezdte a Soros-terv végrehajtását azzal a jelentéssel, amelyet a képviselő-testület belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) fogadott el az uniós menekültügyi eljárásokat szabályozó dublini rendszer reformjáról – jelentette ki a magyar miniszterelnök Brüsszelben.
Orbán Viktor az uniós vezetőkkel való tanácskozása után a közmédiának úgy fogalmazott: „Nem kevesebb van a puskacsőben, mint az a golyóbis, amely szerint ezentúl létrejönne Európában egy állandó, kötelező és felső határ nélküli szétosztási mechanizmus, vagyis egy kötelező betelepítési kvóta.” A jelentés nem a mostani helyzet kezeléséről, hanem a jövőről szól, és negligálja azt a veszélyt, hogy kapcsolat áll fenn a migráció, illetve a terrorizmus és a közbiztonság romlása között, továbbá el is venne jogköröket a tagállamoktól – tette hozzá.
„Igaz, hogy kötésig állunk a küzdelemben, hogy megvédjük nemzeti szuverenitásunknak ezt a szeletét, de eddig ez sikerült, hiszen ez idáig a mi döntésünk volt, hogy ki tartózkodhat Magyarország területén, azonban az Európai Parlament most minden korábbinál erősebb támadást indított a szuverenitásunk ellen” – fogalmazott a kormányfő.
Kijelentette, jól jönne ilyenkor a nemzeti egység, de ez nincs meg, mert az „ellenzéki pártok Brüsszelnek a kötelező kvótára épülő bevándorláspolitikáját támogatják”. Orbán Viktor felháborítónak nevezte, hogy a kérdéses javaslat kidolgozásában is vett részt magyar ellenzéki politikus, és hangsúlyozta, hogy kevés alávalóbb dolgot ismer annál, mint ha valaki a „magyar nemzeti érdekekkel szemben dolgozik Brüsszelben menekültügyben”. „Amíg ez a kormány van, és ennek a kormánynak az élén én állok, addig semmilyen betelepítés meg kvóta nem lesz Magyarországon” – nyomatékosította a miniszterelnök, hozzátéve, hogy kemény és elhúzódó vitákra kell számítani, ezért „jól fel kell kötni a nadrágot”.
Orbán Viktor beszélt a példa nélküli szerda esti munkavacsoráról is, amelyre Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hívta a visegrádi országok – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – kormányfőit. Mint mondta, bizonyos ügyekben aggasztó, szinte reménytelen az álláspontok különbözősége a két oldal között, és nem is annyira politikai, inkább kulturális gyökerű nézetkülönbségekről van szó, ahogyan Európa jelenét és jövőjét, például a migráció kérdését látják.
„Mindennek ellenére a találkozó eredményes volt, hiszen számos félreértést tisztáztunk, el tudtuk mondani Juncker úrnak, hogy több tiszteletet szeretnénk kapni a közép-európai államok polgárainak, közöttük a magyaroknak is” – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki szerint van esély az együttműködés javulására a felek között. Továbbá kijelentette: fel kell ismerni, hogy ma Közép-Európa a legsikeresebb térsége az EU-nak.
Orbán Viktor végezetül azon véleményének is hangot adott, hogy fontos lenne felgyorsítani az uniós csatlakozási tárgyalásokat Montenegróval és Szerbiával.
Új fázisba léphet a brexit
Donald Tusk szerint túlzóak azok a jelentések, amelyek szerint holtpontra jutottak az Egyesült Királyság uniós kilépésének feltételeiről szóló tárgyalások. Az Európai Tanács elnöke az uniós vezetők tegnapi brüsszeli csúcstalálkozója után reményét fejezte ki, hogy a decemberi EU-csúcson már sikerül továbblépni a jövőbeli kapcsolatok kérdését érintő második tárgyalási szakaszra. „Noha nem sikerült elegendő előrelépést elérni, ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne történt volna haladás” – fogalmazott a politikus.
Közölte: a bennmaradó tagállamok pénteken jóváhagyták a jövőbeli kapcsolatról és egy esetleges átmeneti időszakról szóló tárgyalások „belső előkészítését”, s ez nem lett volna lehetséges Theresa May brit kormányfő firenzei beszéde nélkül, amely új lendületet adott a folyamatnak. Theresa May a tárgyalásokat követően kijelentette: Nagy-Britannia tiszteletben tartja a kilépésre vonatkozó kötelezettségvállalásait, a bennmaradó uniós tagországok egyetlen fillért sem fognak veszíteni.
A brit miniszterelnök elmondása szerint a tanácskozáson egyértelművé tette, hogy nincs veszélyben az uniós költségvetési terv. Hozzátette azonban, hogy a brexittel kapcsolatos „számlának” a végső megállapodás részét kell képeznie. May előremutatónak nevezte a brexit előrehaladásáról folytatott tárgyalásokat, noha megjegyezte, még sok részlet megbeszélése maradt hátra. Aláhúzta, Nagy-Britannia a kilépését követően is szoros és baráti együttműködésre törekszik az Európai Unióval.