- Az Orbán Viktort Nobel-díjra javasoló tanár az Új Selyemút kapcsán elemzi a kínai projektet
- Részletesen idézi Orbán Viktor nagy hatást keltő szavait
- Szerinte a magyar miniszterelnök pontosan azt látja, amit Washington, a Wall Street, Brüsszel és Berlin tagad
Nehéz a mai világban izgalmasabb stratégiai kockázat- és geostratégiai elemzőt találni a német-amerikai William Engdahl egyetemi tanárnál. Olyat, aki nem a kötelező neoliberális mantrákat kerepeli az elvárt fizetésért és pozícióért.
Legújabb könyve a napokban jelent meg németül „NGO-k: minden idők legnagyobb titkosszolgálati projektjei” címmel. Miközben máris befejezte a címe alapján hasonló izgalmat kínáló, angol nyelven írt kötetének kéziratát, amely ezt a címet viseli: „Hamis demokrácia: Washington fegyverként használja az emberi jogokat”.
Bűnlajstroma nem csak azzal súlyos, hogy a magyar miniszterelnökről sem a megrendelt terminológiát ismételgeti a „nacionalistától” kezdve az „autoriter uralkodón” át a legutóbb divatos „antiszemita Soros-ellenségig”, de képes volt néhány évvel ezelőtt Orbán Viktort béke Nobel-díjra is javasolni ahelyett, hogy olyan cikkeket írt volna róla, amit tulajdonosi buksisimogatás mellett a hazai balliberális médiaszféra lakói hű cselédként visszhangoznak a napi kvóta túlteljesítésével is.
A Princeton Egyetemen végzett Engdahlnak Orbán és Hszi Csin-ping kínai elnök pekingi kézfogásán felvett fotójával illusztrált cikkét a több nyelven híreket és véleményeket közlő journal-neo.org portál így foglalja össze: „Kis, de geopolitikailag fontos lépéseket tettek az EU keleti perifériáján lévő államok legfontosabb uniós tagországai„.
Miközben ezeket jórészt elhallgatták a nyugati fősodratú médiumokban és Brüsszelben, e lépések könnyen hordhatnak magukban hosszú távú alternatív gazdasági tért azon omladozó konstrukcióval szemben, amelyet ma a félrevezetően elnevezett Európai Uniónak hívnak…
globális tektonikai törésvonal
Az Új Selyemút Pekingben tartott fórumán történt megbeszélésekre gondolok, amelyeket Hiszi Csin- ping Magyarország, Görögország, Olaszország, és Spanyolország miniszterelnökeivel, a Cseh Köztársaság elnökével és Szerbia megválasztott elnökével tartott.” Ezen európai országok részvételének jelentőségét aláhúzta Németország, Franciaország és a többi EU tagállam, valamint Jean-Claude Juncker uniós bizottsági elnök feltűnő távolmaradása.
A Pekingi csúcson résztvevők listája megerősíti azt a tektonikus törésvonalat, amely Európában alakul ki a nemzeti gazdasági növekedés és fejlődés mellett döntő kormányok és azon nemzetek között, amelyeknek a vezetői még mindig az „amerikai évszázadként” ismert atlantista rendszer elmeszesedett,halódó gazdaságai között alakul ki. Kína egyértelművé tette az USA-nak és az EU-nak, hogy az Új Selyemút infrastruktúra projektje egyáltalában nem kizáráson alapuló. Peking hónapokkal ezelőtt tette teljesen világossá, hogy őszintén akarja részvételüket abban, mint amit Vlagyimir Putyin az eurázsiai évszázad fejlődésének nevezett.
Trump úgy reagált erre, hogy a Nemzetbiztonsági Tanácsának alacsonyabb szintű bürokratáját, Matt Pottigert küldi Pekingbe. Angela Merkel gazdasági miniszterét küldte Kínába, aki ott fellengzősen jelentette be, hogy Németország nem írja alá a fórum közös nyilatkozatát, helyette azon panaszkodott, hogy neki inkább „mindenfelé egyformán lejtő pálya” kell, amely a régi anglo-amerikai globalizációs nyelvezet „újbeszéde” és azt jelenti, hogy a nyugati G-7 multinacionális óriásvállalatoknak és államoknak a kedvére kialakított szabályokat kell a fejlődő országoknak is betartaniuk.
Márpedig ez ellen legfőképpen Orbán Viktor lépett fel, aki örömmel fogadta az Új Selyemútnak vagy Egy Övezet Egy Útnak nevezett 22 ezer milliárd dolláros kínai projektjét.
Engdahl ezután részletesen idézi a magyar miniszterelnök nyers őszinteséggel megfogalmazott szavait a kialakuló globális tektonikai törésvonalról. Elmondta, hogy a régi globalizációs modell elavult, megjegyezve, hogy a világ nagy részének elege van már egy olyan világból, ahol néhány fejlett ország leckézteti a világ nagy részét az emberi jogokról, demokráciáról, fejlődésről és piacgazdaságról. Ami egyben egyértelmű pofonvágása a George Soros-féle civil szervezeteknek, amelyek amerikai mintára és az amerikai USAID-del együttműködve képviselik a „demokráciát és emberi jogokat”, miközben kéz a kézben igyekeznek megdönti az Orbán-kormányt.
A cikk szerzője részletesen ismerteti, miket mondott még a magyar miniszterelnök, megjegyezve, hogy
Orbán pontosan azt látja, amit Washington, a Wall Street, Brüsszel és Berlin tagad: az emelkedő eurázsiai évszázad a globalizáció teljesen új minőségét jelenti.
Orbán Hszi Csin-pinggel tartott magánmegbeszélésén aláírt egy megértési nyilatkozatot az Új Selyemút infrastruktúrájának az európai gazdaságokkal való összekapcsolásáról. Ez, illetve Orbán koncepciója korszakos, vonja meg nagy terjedelmű elemzése mérlegét William Engdahl.