A kormányfő kiemelte: a magyar állam emberséges és következetes álláspontot képvisel a menekültkérdésben, és ezen nem kíván változtatni. Orbán Viktor szerint nem létezik európai terv a válság kezelésére, a kvótarendszer időzítését pedig problémásnak tartja. Ott kell kezelni a konfliktusokat, ahol kialakultak – véli a kormányfő, hiszen csak a konfliktus okának megszüntetése után érdemes beszélni a kvóták lehetőségéről. A válság kapcsán azt sem tudhatjuk biztosan, mennyien fognak még a kontinensre érkezni, így arányokat és hányadokat meghatározni sem szerencsés, ráadásul a schengeni térségen belüli szabad mozgás joga feltételezi, hogy a bevándorlók nem maradnak majd a számukra kijelölt tagállamokban.
Míg a nemzetközi porond többi szereplője, így az Egyesült Államok, Ausztrália vagy az öbölállamok rendelkeznek politikai döntéssel a helyzet orvoslására, Európában illúzió azt gondolni, hogy az érkező migránsokat egyszer majd hazaküldhetjük.
Spiró: A muzulmánok napjaink zsidói
„Az a véleményem, hogy a Római Birodalom története paradigmatikus, alakulása későbbi birodalmak alakulására is jellemző. A Szovjetunió széthullását sem csak a fegyverkezési verseny okozta, hanem az is, hogy a perifériáról a centrumba kerültek a teljesen sohasem pacifikált kaukázusi népek jól működő érdekképviseleti szervei, a maffiák. Európa mai problémáiról is lehet ezen a nyelven beszélni: a perifériáról a centrumba áramlottak más vallású, eltérő mentalitású tömegek, Európában nem sikerült integrálni őket, létszámuk nő, és Európa nem tudja, mihez kezdjen velük, immár saját állampolgáraival” – ez állt Spiró György író egyik 2006-os előadásában, amely úgy folytatódott: „Talán világos, hogy ma zsidónak a harmadik világot illető értelemben nem a megmaradt zsidókat, hanem a muzulmánokat tekintem. Hasonló a helyzetük az ókori zsidókéhoz: vallásilag töredezettek a kezdet óta (síiták és szunniták), egymással vetélkedő, a világpolitikában ellentétes álláspontot elfoglaló országokra és rétegekre oszlanak, az európai centrumokba már benyomultak. […] Ha kétezer éve a vérengzések nyomán, de még inkább a békés rettegés, a tanácstalanság, a közösség elviselhetetlen hiánya miatt egy senki által sem várt, gyökeresen új, az egyik legérdektelenebb provincián megszületett vallás hajtotta uralma alá a történelem eddigi leginkább felvilágosult, leg-ésszerűbben igazgatott szuperhatalmát, feltehetőleg mi is, utódaink is fogunk még álmélkodni.” Felhívtuk Spiró Györgyöt, aki korábbi előadásának minden szavát vállalta, azzal a kitétellel, hogy az egy kilenc évvel ezelőtti helyzetet ír le. A jelenkorról alkotott véleményét nem kívánta a nyilvánossággal is megosztani. Kertész Magda tegnap azt mondta az MTI-nek, hogy férje, a Nobel-díjas Kertész Imre ma is aktuálisnak tartja több évvel ezelőtt írt szövegét. „Európa, gyerekes és öngyilkos liberalizmusa miatt hamarosan aláhanyatlik. […] A kapuit szélesre tárja az iszlám előtt, nem mernek többé beszélni fajról és vallásról, miközben az iszlám csak az idegen fajokkal és vallásokkal szembeni gyűlölet nyelvét ismeri” – írta A végső kocsma című kötetében. (E. M.)
A miniszterelnök a budapesti értekezleten hangsúlyozta: egyetértési pontok léteznek, ugyanakkor Magyarország nem enged álláspontjából, és nem kívánja etnikai és kulturális összetételét megváltoztatni. Az ország nem veszítheti el azt az előjogot, hogy meghatározza saját fejlődési útját, és másoknak sincs joga egy szuverén államot változásra kényszeríteni. A miniszterelnök hasonlatképp a Magyarországon élő roma kisebbséget említette, akik több százezres nagyságban élnek az ország területén, mégsem kérünk fel más államokat arra, hogy éljenek együtt roma kisebbséggel. A szilárd kormányzati állásponthoz az is hozzátartozik, hogy az országnak semmi baja az iszlámmal, sőt a kormányfő szerint egy meghatározó lelki és szellemi építményről van szó. Ennek megfelelően az évek óta az ország területén élő, már asszimilálódott muszlim közösség léte sem jelent problémát. Igenis örülünk, hogy a körútjainkon kebabosok vannak – mondta a kormányfő, majd hozzátette, hogy a veszélyt leginkább az arányok radikális eltolódása jelenti.
A kormányfő beszédének szerves részét a határvédelem kérdése képezte, hiszen Magyarország a schengeni megállapodás részes államaként vállalta a külső határellenőrzés megerősítését. Bár a schengeni térség a belső határőrizet megszüntetésén nyugszik, a miniszterelnök szerint téves lenne azt hinni, hogy nincsenek határok. Az az ország, amelyiknek nincsenek határai vagy szükség esetén nem tudja azokat megvédeni, nem ország – mondta. Orbán az értekezleten hangsúlyozta, hogy Magyarország a jogi realitásokhoz kötődik, ragaszkodik a schengeni határellenőrzési kódex által előírtakhoz, azonban a jelenlegi körülmények közepette azoknak lehetetlen érvényt szerezni. A kódex hiába írja elő, hogy „a külső határokat csak a határátkelőhelyeken és azok hivatalos nyitvatartási ideje alatt lehet átlépni”, a jelenlegi szociológiai realitás eltér a korábban említett jogi realitástól, azért döntött a kormány a kerítés megépítése mellett. A miniszterelnök a továbbiakban kész bármennyi ember és pénz segítségével biztosítani, hogy – Görögországgal ellentétben – Magyarország képes legyen a külső határok védelmére. A déli állam bukott határvédelmével kapcsolatban Orbán hangsúlyozta: a jelenlegi válság bizalmi válság is, hiszen ha Görögország képes lenne a bevándorlók feltartóztatására, Magyarországra sem nehezedne ekkora teher.
A tömeges bevándorlás nyilvánvalóan felveti az érzelmi viszonyulás kérdését, Orbán szerint eredményfelelősséggel kell jellemeznünk a politikát, és amennyiben az európai politikai döntések következtében milliók indulnak el, és értelmezik meghívásként a dublini szabályokat, inkább ne jöjjenek. „Azt kérem azoktól, akik Magyarországon keresztül akarnak menni Európába: ne gyertek. Ezt erkölcsi okokból mondom, mert nem tudunk mi, magyarok felelősséget vállalni azért, ami veletek az úton történni fog” – hangoztatta a kormányfő. A biztonság kérdésével kapcsolatban Orbán kiemelte: a bevándorlók a magyar határhoz érve már nem „az életükért futnak”, hiszen a Törökországig, Görögországig vagy Macedóniáig eljutott emberek már biztonságban vannak. A Németországba irányuló rohamot éppen ezért nem az életféltés indokolja, ezek az emberek a német élet reményében jönnek, ennek pedig semmi köze a biztonsághoz. Bár a múlt héten elfogadott, szeptember közepétől hatályos törvénymódosítások nem rögtön fejtik ki hatásukat, Orbán azt reméli, segítségükkel a déli határ légmentesen zár majd, és nem csak a magyarokkal szemben tartjuk be a szabályokat. Együtt kell működniük a hatóságokkal, az illegális átjárás előtt van lezárva a határ – szögezte le a kormányfő.
Orbán Viktor beszédére reagálva Mesterházy Attila, az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista tagja azt mondta, „az orbáni idegengyűlölet” alkalmatlan a menekültprobléma kezelésére, arra a diplomácia eszközeivel, az európai uniós országokkal közösen kellene megoldást találni. A Demokratikus Koalíció szóvivője a magyar kormányfőt tette felelőssé amiatt, hogy egyre több menekült jön Európába. Gréczy Zsolt szerint Orbán Viktor gyakorlatilag megnyitotta Európát a menekültek előtt, akik most úgy látják, Magyarországon könnyen átmehetnek nyugat felé.