A Nagy Péter orosz cár 1717-es franciaországi látogatásának és a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvételének 300. évfordulóján megrendezendő kiállítás megnyitása alkalmából hétfőn először találkozott a frissen megválasztott francia elnök és Vlagyimir Putyin.
Emmanuel Macron a versailles-i kastély parkjában található Nagy Trianon nevű palotában fogadta az orosz elnököt, majd a két vezető több mint egy órán át tárgyalt a két ország közötti kapcsolatokról és nemzetközi kérdésekről. Macron már hétvégén, a G7-csoport Szicílián tartott csúcstalálkozóján kifejtette, hogy jóllehet mind az ukrajnai, mind a szíriai konfliktust tekintve Oroszország és Franciaország az érem két oldalán áll, ettől függetlenül elengedhetetlen a párbeszéd Moszkvával, máskülönben a válságok megoldásában sem lehet reménykedni.
Lényegében ugyanezt a gondolatot ismételte meg a francia elnök tegnap az orosz elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Mint hangsúlyozta, Németország és Franciaország számára egyaránt rendkívül fontos, hogy gazdaságilag együtt tudjanak működni Oroszországgal. A várakozásoknak megfelelően a két vezető a szíriai válságról is egyeztetett. Ezzel kapcsolatban Macron elmondta: mindkét fél érdekelt és elkötelezett a terrorizmus elleni harcban, Párizs pedig a demokratikus átmenetet támogatja a hat éve polgárháború sújtotta országban. A francia elnök azt is világossá tette, hogy bár vannak nézeteltérések a két ország között, a jövőben szeretne együttműködni Oroszországgal.
Az orosz vezető egyébként 2012 óta nem volt Párizsban, a diplomáciai kapcsolatok meglehetősen feszültek voltak Francois Hollande korábbi francia elnök idején. Igazán fagyossá akkor vált a viszony, amikor Putyin lemondta utolsó tervezett párizsi látogatását válaszul arra, hogy Hollande azt nyilatkozta: Oroszországot felelősségre lehetne vonni háborús bűnökért Aleppó bombázása miatt. Putyin egyébként sem tartozik a szívesen látott vendégek közé Nyugat-Európában, a korábban Ukrajnához tartozó Krím félsziget 2014-es elcsatolása óta ugyanis Oroszországot nemzetközi elszigeteltséggel és szankciókkal igyekeztek rábírni az ukrán konfliktus megoldására.
Macron kapcsolata sem indult felhőtlenül Putyinnal, hiszen a megválasztott francia elnök kampánycsapata korábban azzal vádolta Moszkvát, hogy Oroszországhoz köthető hackercsoportok internetes támadást indítottak a Macron mögött álló, frissen alakult centrista mozgalom (En Marche!) ellen és több ezer belső levelezést hoztak nyilvánosságra. Az sem volt titok, hogy Putyin nem Macron győzelmében bízott: ezt bizonyítja, hogy az orosz elnök alig néhány nappal a francia elnökválasztás előtt fogadta Moszkvában Macron legfőbb riválisát, Marine Le Pent, a populista Nemzeti Front elnökjelöltjét.
Jacques Audibert, Hollande korábbi diplomáciai tanácsadója szerint Macron zseniálisan időzítette Putyin meghívását, egyrészt azért, mert rögtön a világ legfejlettebb országait tömörítő G7-es csoport találkozója után került sor a találkozóra (korábban Oroszország is tagja volt a csoportnak, a Krím annektálása után azonban egyből felfüggesztették).
Másrészt pedig maga a kontextus is az orosz elnök „ízlésének” kedvez, hiszen Putyin szereti a szimbolikus dolgokat, ez esetben pedig mind a helyszín, mind a dátum megfelel ennek a követelménynek – vélte a diplomata.