A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány először 2012 elején indított állapotfelmérő és adatgyűjtő expedíciót a 6893 méteres Ojos del Salado tűzhányóhoz – a program előzményeként 2010-ben a Földgömb csapata a magyarok közül elsőként mászta meg az óriási tűzhányót. A vulkán utoljára 30 ezer éve produkált nagy kitörést, legutolsó kisebb kitörése 700–1000 évvel ezelőtt lehetett.
Ezen az extrém helyen a bolygónk legmagasabban fekvő tómedencéit, működő forró gőzfeltöréseket és sivatagi terepét – mind 6000 méter fölött – vizsgálják immár négy éve a magyarok. Extrém a hely, mert a földön páratlan időjárási szélsőségeket produkáló térségben mért legerősebb szél sebessége meghaladta a 400 km/órát, a nyár közepi hőmérséklet fagypont alatti. Errefelé sem nyugatról, sem keletről nem érkezhet jelentős csapadék. Van olyan hely a sivatagban, ahol az évi csapadékmennyiség mindössze 0,02 milliméter. A szélsőséges szárazság és a rendkívül alacsony hőmérséklet miatt azonban kiváló indikátor lehet, hiszen az esetleges melegedéssel járó jégolvadás és nedvesedés dinamikusan megváltoztatja a környezeti viszonyait.
A magyarok a felszín alatti jég olvadását, vagyis az örök fagy kiterjedésének (permafroszt) csökkenését elemzik. Erre a jóval közelebbi Szibériában is mód nyílna, de az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatóhelyettese, Nagy Balázs vezette magyar csapat mégsem ezt az utat választotta. Olyan helyet kerestek, ahol gyorsan egyértelmű eredményekre juthatnak. Chile azért megfelelő, mert a fagyott talajt nem borítja növényzet, és csupán néhány ember dolgozik a környéken – azaz kevés a zavaró tényező. A mérések alapján viszonylag könnyen modellezhetők az ott zajló folyamatok.
A négy éve működő műszerek több tízezernyi mérési adatának elemzésével nem zárul le a munka. Az utóbbi egy hónapban új berendezéseket telepítettek, a régiek telepeit újra cserélték, ennek köszönhetően további négy-hat évig folyhatnak a mérések. A kutatók a 4200 métertől 6893 méterig hét magassági szintben működő érzékelők adatait továbbították Magyarországra elemzésre. Még a korábban a 6700 méter magas kráterben felszín alá helyezett eszközök is megkerültek, amelyeket a 2014-es expedíció során – a vastag hó miatt – nem találtak meg. Így a föld legmagasabb beműszerezett hegyéről, az Ojos del Saladóról immár négyéves adatsor áll rendelkezésre.
Az expedíció feladatai idén jócskán bővültek. Más területek kutatóival együttműködve a terepi munka kiegészült meteorológiai, mikrobiológiai és geofizikai vizsgálatokkal. Több helyszínen geoelektromos szondával a felszín alatti jégjelenlétet vizsgálták, 5800 méteren tizennyolc eszközzel meteorológiai-energetikai állomást üzemeltettek csaknem két hétig. A műszerekkel pontosan mérhetik, hogy a napsugárzás milyen mélységben melegíti fel a talajt. Mikroorganizmusok benépesítette vizes élőhelyekről mintegy 40 üledék- és vízmintát gyűjtöttek.
– A 2012-ben indított magyar kutatási programnak hazánk számára leginkább tudományos presztízsértéke van – véli Nagy Balázs. A kutatók a föld egyik legextrémebb területének felszín alatti jégburkát és környezeti átalakulásait elemzik – erre a „forró” kérdésre pedig erősen figyel a tudományos világ. Az ELTE docense szerint az utóbbi négy év méréseiből egyértelműen kitűnik, hogy csökkent a fagyott terület kiterjedése. A kiolvadó víz az egyetlen vízforrás a környéken élők számára, de mivel ez a térség a világ egyik legszárazabb helye, a vízbőség csupán átmeneti. Ennek felismerése is rendkívül fontos az Atacama régiónak. A négy napja hazatért kutatási program szervezői ezért kezdeményeztek párbeszédet a sivatagi régió vezetőivel. A kutatók Magyarország 2014-ben újranyitott chilei nagykövetségén számoltak be eredményeikről.
Nagy Balázs szerint – aki már az Antarktiszon is járt – élesen el kell választani a tudományos expedíciókat a kalandtúráktól, például a sok pénzből szervezett himalájai hegymászásoktól. Itt minden esetben új ismeretek megszerzése a cél – általában spártai körülmények között. Az ELTE docense szerint hazánkban a tudományos expedíciók hivatalos támogatottsága elenyésző, s a szponzori finanszírozás sem egyszerű – bár a közvélemény élénk érdeklődéssel követi feltáró tevékenységüket.
Két év múlva újabb expedíciót terveznek a chilei hegyre, míg a jelenlegi elképzelések szerint a program 2020-ban zárul. Ami nem biztos, hiszen a dél-amerikai ország egy állandó, nemzetközi kutatóállomást tervez a jégburok vizsgálatára. Ebben számítanak a magyarok munkájára.