Theresa May indulása várható volt, Gove bejelentése viszont meglepetés, mivel ő korábban azt mondta, hogy nem kívánja átvenni a miniszterelnöki tisztséget az ősszel távozó David Camerontól. Cameron múlt pénteken jelentette be távozási szándékát, miután a brit EU-tagságról tartott népszavazáson a választók többsége a kilépésre voksolt.
Csütörtök délután várhatóan Boris Johnson is bejelenti, hogy indul a pártvezetői és miniszterelnöki tisztségért.
A Brexit-párti – vagyis a kilépésért kampányoló – tábor két frontembere Gove és Johnson volt, egymással szoros szövetségben irányítva a kampányt.
Gove csütörtöki nyilatkozatában közölte: eredeti szándéka az volt, hogy Boris Johnson miniszterelnökké választását segíti. „Vonakodva ugyan, de végül arra a következtésre jutottam azonban, hogy Boris nem képes arra a vezetői szerepre, és nem tudja azt a csapatot sem kiépíteni, amely az előttünk álló feladatok elvégzéséhez szükséges” – áll Gove nyilatkozatában.
Az igazságügyi miniszter nem részletezte, hogy mi késztette e következtetés levonására. Hangsúlyozta ugyanakkor: „nyílt és pozitív vitát” szeretne arról, hogy az Egyesült Királyság a népszavazás utáni időszakban merre induljon, és a következő napokban ismerteti erre vonatkozó tervét.
Theresa May, aki 2010 óta tölti be a belügyminiszteri tisztséget, nem sokkal Gove bejelentése után, a várakozásoknak megfelelően közölte, hogy ő is indul a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért és a miniszterelnöki posztért.
May – Johnsonnal és a Gove-val ellentétben – a brit EU-tagság fenntartását pártoló tábor tagja volt, de a népszavazás előtti kampányban nem vett részt aktívan.
Indulását bejelentő csütörtöki nyilatkozatában hangsúlyozta: „a Brexit Brexitet jelent, a kampányt megvívtuk, a részvételi arány (a népszavazáson) magas volt, és a választók meghozták döntésüket”. Ezek után nem szabad kísérletet tenni arra, hogy Nagy-Britannia mégis az Európai Unió tagja maradjon, sem arra, hogy „a hátsó ajtón keresztül” visszatérjen az unióba, és nincs lehetőség újabb népszavazásra sem a kérdésről – mondta Theresa May.
Hozzátette: az ország az EU elhagyására szavazott, a kormánynak és a parlamentnek így az a kötelessége, hogy ezt végrehajtsa.
A belügyminiszter kijelentette azt is, hogy nem kell új választásokat kiírni a jelenlegi parlament megbízatásának lejárta, vagyis 2020 előtt, és nincs szükség vészhelyzeti költségvetésre sem.
Az EU-tagságról tartott népszavazás előtt George Osborne pénzügyminiszter kilátásba helyezte, hogy ha a többség a kilépésre szavaz, akkor ő pótköltségvetést nyújt be a várható gazdasági sokk hatásainak kivédésére.
Csütörtöki nyilatkozatában Theresa May hangsúlyozta, hogy véleménye szerint addig nem szabad aktiválni a kilépési folyamatot elindító mechanizmust, vagyis a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amíg nem áll össze egyértelműen a brit kormány tárgyalási stratégiája. A belügyminiszter szerint ez azt jelenti, hogy az 50. cikkelyt London az idei év vége előtt nem fogja aktiválni.