Az elmúlt hetekben kirobbant panamai offshore-botrány nyomán keletkezett lépéskényszerben az alaphangot megadó öt vezető uniós gazdaság – Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, valamint Spanyolország – fel is szólította erre a húszakat. A kérdés hangsúlyosan vetődik fel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank szokásos tavaszi közgyűlésén is, amelyet a hét végén rendeznek Washingtonban. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója üdvözölte a kezdeményezést, ahogyan a Transparency International korrupcióellenes szervezet is.
Az adóelkerülés és a korrupció elleni küzdelem jegyében az ötök azt javasolják: állítsák össze az adóparadicsomokat tartalmazó listát, büntessék meg az együttműködést elutasító országokat, valamint az információk automatikus cseréjének révén fedjék fel a fedőcégek valós tulajdonosainak személyazonosságát. Arra szólították fel a G20-akat, hogy tegyenek konkrét lépéseket az adóparadicsomok, valamint a jövedelmek, a tőke és a pénzügyi mozgások elleplezését szolgáló mechanizmusok ellen, írta a távirati iroda. George Osborne brit pénzügyminiszter kiemelte: el akarják érni, hogy a javaslatot minden ország elfogadja. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint az adóelkerülés elleni küzdelem globális választ igényel; el kell érni, hogy a jövőben senki ne bújhasson el bonyolult jogi struktúrák mögé. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetre (OECD) hárulna a feladat, hogy állítsa össze az együttműködést az offshore-botrány kirobbanása után is elutasító országok listáját.
Illetékesek óvatos optimizmussal nyugtázzák: a jelek szerint most a hírhedt adóparadicsom is kész az együttműködésre. – Panama úgy döntött, elfogadja a pénzügyi információk automatikus cseréjéről szóló, adóelkerülést szolgáló nemzetközi szabályokat – jelentette be Ángel Gurría OECD-főtitkár. Az említett megállapodást még 2014-ben hozták tető alá az OECD égisze alatt. Szabályai értelmében az illetékes hatóságok automatikusan hozzáférhetnek az adott ország állampolgárai, vállalkozásai által más országokban végzett pénzügyi tevékenységéből származó jövedelmek adataihoz. Így a kamatokból, osztalékokból származó jövedelmekre és számlaegyenlegekre vonatkozó információkhoz is. A közös rendszer azt a célt szolgálja, hogy a pénzek átcsoportosításával ne lehessen jövedelmeket eltitkolni az adóhatóságok elől. Az egyezményhez több mint 90 állam – köztük Magyarország – és terület csatlakozott.
LEMONDOTT A SPANYOL MINISZTER
Lemondott tegnap posztjáról José Manuel Soria spanyol ipari, energiaügyi és turizmusért felelős miniszter, miután a sajtó beszámolt arról, hogy két, külföldi adóparadicsomban bejegyzett offshore cégnek is az igazgatója volt. – A politika olyan tevékenység, amelyben minden pillanatban példát kell mutatni. Ha nem így történik, vállalni kell a felelősséget – fogalmazott Soria, aki lemondott parlamenti mandátumáról, valamint a konzervatív Néppárt kanári-szigeteki elnökségéről is. Egyben bejelentette: visszavonul a politikai élettől. Az 58 éves Soria neve először a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodából kiszivárgott iratokban bukkant fel, mint a Bahamákon bejegyzett UK Lines nevű cég igazgatója. Több ellenzéki párt a miniszter azonnali lemondását követelte az ügy kirobbanását követően. A politikus tagadta, hogy érdekelt lett volna ebben a vállalatban, és kész volt megjelenni a spanyol parlamentben, hogy válaszoljon a képviselők kérdéseire. Azt is mondta: leginkább ő érdekelt abban, hogy az ügy tisztázódjék. Ezután derült ki, hogy a politikus és testvére, Luis Alberto Soria igazgatói voltak egy, a Jersey-szigeten bejegyzett offshore cégnek is. Az El Mundo csütörtöki cikke szerint a Mechanical Trading Limited nevű társaság 80 százalékban tulajdonosa volt az Oceanic Lines nevű vállalatnak, amely a Soria család zöldség- és gyümölcsexporttal foglalkozó, kanári-szigeteki cége. (MTI)