Hannoverbe érkezett tegnap Barack Obama amerikai elnök, hogy Angela Merkel német kancellárral együtt megnyissa a hagyományos nemzetközi ipari vásárt az alsó-szászországi tartományi fővárosban, ahol ugyanakkor a hét végén – helyszíni beszámolók szerint – több mint 25 ezren tüntettek az Egyesült Államok és az Európai Unió között formálódó szabadkereskedelmi szerződés, a TTIP ellen. A tüntetők transzparensein „Igen, meg tudjuk csinálni, Stop TTIP” felirat állt; ennek első fele Obama 2008-as választási jelszavára utal. Hannoverben rendkívüli biztonsági intézkedésekkel készültek az amerikai elnök látogatására, amely vélhetően utolsó németországi vizitje a hivatalából 2017 januárjában távozó Obamának.
Ma ötoldalú, német–amerikai–brit–francia–olasz csúcstalálkozót is tartanak; Merkelhez és Obamához David Cameron brit miniszterelnök, Francois Hollande francia államfő és Matteo Renzi olasz kormányfő is csatlakozik. Egyes sajtóértesülések szerint jelen lesz Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is. Európai útján Obama nemcsak London uniós tagsága, hanem Berlin menekültpolitikája mellett is kiállt.
A Bild napilapban szombaton megjelent interjúban az amerikai elnök méltatta Merkel német kancellár bátor hozzáállását. Úgy vélte, valódi erkölcsi és politikai vezetői képességről tett tanúbizonyságot. – Németországnak nem lenne szabad egyedül vagy legfeljebb néhány más országgal közösen viselnie a válság teljes súlyát – foglalt állást Obama az interjúban, amelyet a távirati iroda ismertetett. Szerinte az EU és Törökország megállapodása az igazságos tehermegosztás irányába tett lépés. Úgy értékelte, Merkel irányítása alatt Németország nemzetközi szerepvállalása és súlya is nőtt. Az amerikai elnök Európa „őrének” nevezte Merkelt, s mint mondta: büszke arra, hogy a barátjának tekintheti.
Előzőleg, londoni látogatása alatt az amerikai elnök újból érzékeltette: Nagy-Britannia szerinte rosszul jár, ha – a júniusi népszavazás nyomán – kilép az Európai Unióból. Ugyanis a TTIP-nek – amelynek kulcsfontosságú elemeit washingtoni és európai tisztségviselők az év végéig igyekeznek tető alá hozni – emiatt nem lenne a részese, egy esetleges amerikai–brit szabadkereskedelmi egyezmény pedig a fontossági sor végére kerülne, akár öt-tíz évbe is telne, amíg kidolgoznák. Mindezzel a Fehér Ház a különlegesen szoros amerikai–brit gazdasági kapcsolatok ismeretében tovább fokozta a nyomást a kilépéspárti Brexit-táborra, éppen két hónappal a brit népszavazás előtt.
Szombaton a brit belpolitika EU-szkeptikus táborának képviselői ismét beavatkozásnak minősítették és visszautasították Obama állásfoglalását ebben a kérdésben. Ugyanakkor a Downing Street cáfolta, hogy Cameron kormányfő bármilyen módon befolyásolta volna Obamát a mondandójában. A londoni miniszterelnöki hivatal szerint az elnök a saját véleményének adott hangot, írta az MTI.
Boris Johnson, London konzervatív párti polgármestere – a Brexit-tábor egyik legbefolyásosabb tagja, aki a brit sajtó egyöntetű véleménye szerint a következő, 2020-as választásokon a miniszterelnöki tisztségért már nem induló Cameron egyik legesélyesebb utódjelöltje – a hét végén kijelentette: nagyon furcsa és paradox jelenség, hogy „a saját szuverenitását oly megszállott féltékenységgel őrző Egyesült Államok tart előadást nekünk arról, hogy a szuverén Nagy-Britanniának miért kellene e föderális rendszerhez”, vagyis az EU-hoz tartoznia.
Obama találkozott az ellenzéki brit Munkáspárt vezetőjével, Jeremy Corbynnal is. A találkozón a globális vállalatok befolyásáról is szó volt, a felek pedig egyetértettek abban, Londonnak az EU-ban a helye.