A lövöldözés a légitámaszponttól mindössze egy kilométerre, Sah Kah falu főútján történt, a tízfős csoport éppen a bagrami repülőtérre tartott szolgálatba, amikor megtámadták. A támadók ezt követően elmenekültek a helyszínről.
A Parvan tartományban található bagrami támaszpont az amerikai hadsereg és a NATO legnagyobb katonai bázisa Afganisztánban, és a szélsőségesek támadásának gyakori célpontja.
A támadás elkövetését a kormányellenes tálibok vállalták magukra mozgalmuk szóvivőjén, Zabiullah Mudzsahidon keresztül a helyi médiának elküldött nyilatkozatukban.
A szélsőséges tálibok tavaszi hadjáratuk áprilisi kezdete óta több fronton harcolnak – legfőképpen – az afgán hadsereg és a kormányalkalmazottak ellen az országban. Az összecsapásokban több százan vesztették életüket.
Kedden a dél-afganisztáni Hilmend tartományban is meghalt négy rendőr, kettő pedig megsebesült, mert autójukkal pokolgépre hajtottak – közölte Amar Zvák, a tartományi kormányzó szóvivője. A támadás a Hilmend-Kandahár autópálya mentén, Nahr-e-Szaradzs körzetében történt. A támadást egyelőre senki sem vállalta magára.
Kedd reggel pedig a keleti Nangarhar tartományban egy bíró vesztette életét, miután a járművére rögzített időzített bomba felrobbant – közölte a tartományi kormányzó szóvivője. A tartományi székhelyen, Dzsalalábádban elkövetett támadásban további három ember – köztük a bíró két testvére – megsebesült. A merénylet elkövetését később az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet vállalta magára a szócsövének számító Aamák hírügynökségen keresztül.
A kelet-afganisztáni Nangarhar tartomány Pakisztánnal határos. A területen van a tálibok bázisa, de az a hátországa a dzsihadistáknak is Afganisztánban. A táliboknak és az Iszlám Állam terrorszervezetnek (IÁ) is a Washington támogatását élvező kabuli kormány megdöntése a célja – egyebek között – annak érdekében, hogy a saría (iszlám törvénykezés) radikális értelmezésén alapuló államává alakítsa Afganisztánt. Ugyanakkor a két csoport éles viszályban áll egymással vezetőségi és taktikai kérdések tekintetében. A dzsihadisták helyi ága is javarészt az elégedetlen tálibok soraiból toborzódik.
Eközben hétfőn késő este legalább egy ember meghalt, hat pedig megsebesült, amikor az afgán biztonsági erők tagjai erőszakkal lebontották a tüntetők utolsó, a fővárosban, Kabulban felállított sátrait. A tiltakozók ezzel szemben 2 halálesetről, és 27 sebesült, valamint 11 őrizetbe vett személyről számoltak be.
Afganisztánban azután kezdődtek kormányellenes tüntetések, hogy május utolsó napján – Asraf Gáni elnök közlése szerint – legalább 150 ember meghalt, 600 pedig megsebesült Kabul diplomáciai negyedében, mert felrobbantottak egy robbanóanyaggal megtömött tartályautót. A tüntetéseken – amelyeket a résztvevők és hatóságok közti összetűzések kísértek – Asraf Gáni államfő és Abdulla Abdulla kormányfő távozását is követelték.
Az afgáni biztonsági erők tagjai jelenleg is heves harcokat folytatnak feltételezett Iszlám Állam-harcosokkal az észak-afganisztáni Dzsauzdzsán tartomány egyik körzetének megvédésére – közölte kedden a dpa német hírügynökséggel Rahmatulláh Hasír, Darzáb körzet egykori kormányzója. Hozzátette, hogy az összecsapásokban eddig nyolc rendőr vesztette életét, és további 30 megsebesült. Hétfő este mintegy 600 fegyveres indított támadást a körzet ellen, akik a harcok során elfoglaltak – a körzet központjától keletre-délkeletre található – öt biztonsági állást, és hat falut. A fegyveresek létszámára vonatkozó információkat még nem sikerült független forrásból megerősíteni. Hasír elmondása szerint a fegyveresek fekete zászlókat lengettek, és egy iszlám kalifátus létrehozására szólítottak fel.
Habár még nem volt példa a dzsihadista szervezet jelenlétére Dzsauzdzsán tartományban, a térségben „tevékenykedik” az IÁ-hoz korábban csatlakozott Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom nevű szélsőséges csoport.