London azt szeretné, ha a brexit után a jelenleg is piacon lévő áruk és a szolgáltatások is mindenféle szigorítás nélkül lennének elérhetők a szigetországban és az EU-ban. A brexitminisztérium sürgeti továbbá, hogy a fogyasztóvédelmi szabályok is maradjanak érvényben, a brit fogyasztóvédelmi hatóság pedig továbbra is hozzáférjen a nem biztonságos árukról – például gyógyszerekről és élelmiszerekről – szóló információkhoz és a mechanizmusokhoz az ezek elleni fellépésben.
A brit üzleti szféra üdvözölte a frissen közzétett újabb javaslatot. A brit iparszövetség hangsúlyozta: a vállalkozások csakis egy átmeneti időre szóló megállapodás révén kaphatják meg a biztonságos működésükhöz szükséges garanciákat. Ezt az álláspontot a londoni kormány is osztja, a terveik szerint egy ideiglenes vámunió vagy a vámhatárok áramvonalasítása révén lehetséges fokozatosan érvénybe léptetni a kilépési feltételeket.
A szigetország gazdasági szempontból optimistán várja a brexit utáni időszakot. A héten bemutatkozik az új brit kereskedelmi főtárgyaló, aki a The Telegraphnak írt, tegnap közölt véleménycikkében azt hangoztatta: a brexit utáni Nagy-Britannia új kereskedelmi szövetségek létrehozásával élen fog járni a konfliktusok elkerülésére irányuló erőfeszítésekben. Crawford Falconer szerint az Egyesült Királyság hozzájárulhat a stabilitás erősítéséhez azzal, hogy olyan országokkal köt majd megállapodásokat, amelyek hasznot remélnek a szigetország demokratikus értékeitől. A részletekről annyit közölt, jelenleg 11 munkacsoportban, 16 országgal – Mexikótól Dél-Koreán át Ausztráliáig és Új-Zélandig – folynak tárgyalások, adta hírül a távirati iroda.
London és az Európai Bizottság között a hónap végén folytatódnak a kiválásról szóló tárgyalások. A kormánnyal szemben a polgárok egy része továbbra is ferde szemmel tekint a brexitfolyamatra. Az Opinium közvélemény-kutató friss felmérése szerint az egykor az EU-tagság felbontására szavazók 26 százaléka gondolja úgy, hogy a brexitnépszavazást megelőző kampány során részben vagy teljesen megtévesztették. Ezzel szemben az EU mellett voksolók mindössze 16 százaléka találta félrevezetőnek az unióbarát kampányt.
Az Opinium kutatásából az is kiderült: ötből egy brexitszavazó már nem gondolja úgy, hogy a Brüsszelnek juttatott brit pénzek a brexit után az állami egészségügyi szolgálathoz (NHS) kerülnek. Emlékezetes, hogy a Nigel Farage vezette kilépéspártiak a brexit előtt azzal kampányoltak: az uniós távozással hetente 350 millió font áramolhat az egészségügybe. Farage egy későbbi interjúban elismerte: az euroszkeptikusok hibáztak, amikor az NHS-nek ígérték a heti 350 millió fontot.
A kiábrándult brexitszavazók aránya még így is kicsi. Az Opinium felmérése szerint ugyanis az egykori kilépéspártiak csupán hét százaléka szavazna az Európai Unió mellett egy második népszavazás esetén. Sokan a Brüsszel-párti szavazók közül is meggondolták magukat: négy százalékuk immár szakítana Brüsszellel.