Körvonalazódni látszik az Európai Parlament (EP) brexit utáni összetétele: az EP alkotmányügyi bizottságának friss javaslata értelmében London jelenlegi, 73 képviselői helye közül huszonhetet más uniós államok kapnak majd meg, míg a maradék brit mandátumokat transznacionális listákra és az esetleges uniós bővítésre tartalékolják. Az új szabály – amennyiben az EP plenáris ülésén és a többi uniós intézményben is elfogadják – a brexit tervezett időpontja után lép életbe, így a 2019-es EP-választás már a britek nélkül mehet végbe.
Franciaország és Spanyolország a mandátumlottó nagy nyertesei: a brit kilépés után mindkét állam öttel több parlamenti képviselőt delegálhat, de Olaszországnak és Hollandiának is hárommal több EP-széke lesz majd. További kilenc EU-tagállam (köztük Lengyelország, Svédország és Románia) egy-egy képviselőt nyert a brexittel. Magyarország parlamenti képviselőinek a száma előreláthatóan nem változik, és hazánk továbbra is 21 politikussal képviselteti magát az uniós intézményben.
A brit mandátumok újragondolása mindenféle politikai szándékot nélkülöz, és az alkotmányügyi bizottság elsősorban a népesség méretét és az adott tagállam potenciális alulreprezentáltságát vette figyelembe a javaslat elkészítésekor. A folyamatosan növekvő lakosságméret miatt elméletileg Németország is növelhette volna a parlamenti befolyását, de az uniós főszabály szerint egyetlen államnak sem lehet 96-nál több EP-képviselője, így Berlin ezúttal kimaradt a bővítésből. Brüsszeli források megjegyzik, hogy az újraosztás nem is jöhetett volna jobbkor, hiszen a nemzeti delegációk méretét korábban már számos tagállam kritizálta.
A kérdés legutóbb a 2013-as horvát csatlakozáskor került előtérbe, és főként Franciaország, az eddigi nagy vesztes bírálta az elosztást. Történetesen okkal: a Bruegel kutatóintézet tavaly őszi elemzése szerint az uniós parlament aránytalanságát jól jelzi, hogy egyetlen francia képviselő több mint kilencszázezer francia akaratát közvetíti, míg az eggyel kevesebb parlamenti mandátumú Olaszország esetében a képviseltek száma akár százezerrel is kevesebb lehet.
Párizs nem csak az ajándékba kapott képviselői helyek miatt örülhet: az alkotmányügyi bizottság egyúttal felkarolta Emmanuel Macron páneurópai választási listákról szóló tervét, miszerint a jövőben az európaiak ne csak hazai jelöltekre, hanem magát „az Európai Uniót képviselő” politikusokra szavazhassanak. Bár a javaslatot manapság a francia elnöknek tulajdonítják, korábban a szocialisták parlamenti frakcióvezetője, Gianni Pittella nyilatkozott úgy, hogy a páneurópai lista előrelépést jelentene az európai demokratikus tér megteremtésében.
Az EUobserver hírportál ugyanakkor megjegyzi: a vegyes európai listákra valószínűleg még várhatunk, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a britek tudják tartani a kilépés 2019-es tavaszi időpontját, ráadásul egy ehhez hasonló döntéshez minden tagállam beleegyezésére szükség van.
Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy a brit hozzájárulás hiányában a 27 új parlamenti képviselő többletköltséget teremt majd a tagállamoknak. Egy EP-képviselő és irodájának fenntartása évi több mint 350 ezer euróba (több mint 108 millió forintba) kerül, írta az EUobserver. Jó hír a képviselőt nyerő tagállamoknak, hogy a pluszkiadásokkal egy időben nagyobb eséllyel delegálnak majd képviselőket az EP-be.