Molotov-koktélt dobtak Aung Szan Szú Kjí, Mianmar de facto vezetőjének (képünkön) ranguni otthonára, ahol a Nobel-békedíjas politikus korábban tizenöt évig élt házi őrizetben – jelentették hírügynökségek.
A csütörtöki támadásban senki nem sérült meg, maga a kormányfői szerepet betöltő mianmari államtanácsos sem tartózkodott otthon, csupán az épületben keletkeztek kisebb anyagi károk. Az eset ugyanakkor mégis jól szemlélteti, hogy a katonai junta évei alatt az egykori Burma „szabadságharcosaként” számon tartott, világszerte ünnepelt és tisztelt politikus asszony dicsfényét hogyan feketítette be a muszlim rohingya kisebbség tagjai ellen elkövetett etnikai tisztogatások sorozata. A buddhista többségű Mianmarban a rohingyák helyzete ugyanis évről évre rosszabb, a volt szabadságharcos hős, Aung San tábornok lányát támogatók köre pedig fogyatkozik, amiért becsukja a szemét a muszlim kisebbség emberi jogainak megsértése miatt, legalábbis nem tesz meg minden tőle telhetőt a jogsértések ellen.
A sokáig a demokrácia szimbólumának tartott politikust 1991-ben jutalmazták az Európai Unió Szaharov-díjával, és ugyanabban az évben a Nobel-békedíjat is megkapta a demokráciáért és emberi jogokért való erőszakmentes küzdelméért. A Nobel-díjat fiai vették át Oslóban, mivel a politikus asszony attól félt, hogy ha elhagyja az országot, többé nem engedik vissza Mianmarba. Razali Ismail, az ENSZ burmai különmegbízottja akkor azt nyilatkozta: ha Aung San Suu Kjí vezethetné az országot, annak nemcsak Burma, hanem egész Ázsia is hasznát látná.
A politikus végül a 2016 áprilisában megrendezett választásokon elsöprő győzelmet aratott a katonai junta felett, a közeljövőben tehát hatalomra kerülésének második évfordulóját ünnepelhetné, a Nemzeti Liga a Demokráciáért nevű pártjával azonban nem sikerült sem a nemzetközi közösség, sem pedig a helyiek elvárásainak megfelelniük. A politikus asszony azonban nincs könnyű helyzetben, hiszen hiába lett az ország civil vezetője, a hadseregnek még mindig fontos minisztériumok és kulcsfontosságú pozíciók vannak a kezében, ráadásul a két pólus közötti bizalom és együttműködés is törékeny alapokon nyugszik, és Aung San Suu Kjí formálisan nem is parancsol a hadseregnek.
A rohingyák elleni jogsértések pedig végleg erodálták a politikus imázsát, sokan az 1994-es ruandai genocídium óta nem látott népirtásról beszélnek a mianmari muszlimok kapcsán: tavaly augusztus vége óta a kisebbség csaknem 690 ezer tagja keresett menedéket a szomszédos Bangladesben a mianmari hadsereg Arakán szövetségi állambeli műveletei elől. Az ENSZ etnikai tisztogatásnak minősítette a történteket, a nemzetközi közösség pedig megbocsáthatatlan bűnnek tartja, hogy a politikus, aki több mint 30 évig az ellenállás szimbóluma volt, érzéketlenséget és tehetetlenséget mutat a muszlimokkal szemben.